EMLÉKEZZ ÉS ADÓZZ TISZTELETTEL

Földi Pál

MAGYAR HADFIAK ÉS VITÉZEK LEXIKONA

Időrendi sorrendben

AZ ISMERETLEN MAGYAR KATONA

390-1945

Mikor képzeletben belépünk a magyar hősök csarnokába, először előtted tisztelgünk Ismeretlen Magyar Katona, akinek vérét az egész világ földje itta, s akinek hős teteme ott porlad a vereckei szorosnál, Muhi és Mohács szörnyű fennsíkján, az Adria hullámai alatt, vagy a végtelen orosz mezőkön.

Nem jelzi sírotokat mindenhol emlékmű, még tán korhadó fakereszt sem, de emléketeket sok hű magyar szív örökkön örökké megőrzi.

Áldozatotok élteti ezt a nemzetet immár több mint ezer éve.

ATTILA

Hun király

395-453

A hun lovashordák szerteágazó elemeit egy embernek az akarata kötegbe gyűjtötte. Becsvágya marokra szorította őket és Róma, Bizánc, Kína felé sújtott velük. Attila volt ez a misztikus ázsiai lovas, akit a rettegő népek „Isten ostorának” neveztek.

Nagy tervei hajótörést szenvedtek a catalauni mezőn életre-halálra felzárkózott népek szövetségén s mikor Róma később kitárult előtte a döntő lépéstől visszarettent.

Halála után népe szétszóródott, s emléke csak a mondák világában maradt meg.

DENGIDZIK

Hun törzsfő

? -489

Attila király középső fia, aki az apja halála után szétbomló birodalom megmentésére kétségbeesett, ám eredménytelen kísérletet tett.

A megmaradt hunokkal keletre szorulva, újra és újra hősies kísérleteket tett, apja örökének visszaszerzésére. Végül is a ravasz bizánci diplomáciának esett áldozatul, levágott véres feje a Hippodromot díszítette.

CSABA

Hun királyfi

Attila legkisebb fiának alakját a legendák köde, a hadak útjának csillagpora borítja be. A székelyek ősapja, a bolygó királyfi, aki Erdélyben letelepítette a hun nép maradványait.

ÁLMOS

Nagyfejedelem

819-895

Emese legendás fia, aki népét a Kárpátokig vezette, hogy aztán sorsa beteljen. Miután az égi Turul ivadéka teljesítette szent kötelességét, a szakrális ritus szerint feláldozták. Varázsereje azonban örökké kiárad népére és védelmezi azt.

ÁRPÁD

Nagyfejedelem

850-907

A legendás Turul-nemzetség vére, a honfoglaló fejedelem. Apja Álmos a kendei főméltóságot gyakorolta, Árpád pedig mint Gyula a hadakat irányította.

A magyar törzsek megsemmisítésére irányuló egyesített bizánci – bolgár - besenyő támadást a nyolc törzs összefogásával mesterien kivédte s a már korábban felderített Kárpát medencébe – Attila örökébe – vezeti a magyarságot. Népét letelepítve itt foglalja el apja örökét a „szent fejedelemség trónját”. Árpádot az egykori krónikákból mint diplomáciai tárgyalásokban és hadak irányításában egyaránt kiváló férfiúként ismerjük meg. Még a trónra áhitozó Bulcsu is úgy jellemzi őt Bizáncban, hogy bölcs, vitéz és rátermett uralkodó, akit népe szentként tisztel. A honfoglalás nagy művét mesterien készítette elő, a Kárpát medencét teljesen felderítette, a határos német őrgrófságokkal szövetségben állott, a katonáskodáshoz nem értő szlávokat könnyen legyőzte. Közben nem felejtkezett meg a politikai előkészítésről sem, fennen hirdette, hogy a vérrokonság jogán Attila örökét vette birtokba. A fejedelmi törzs megerősödését biztosította azáltal, hogy a többieket kalandozásokra engedte és ezzel egyidőben elérte azt is, hogy az éppen csak letelepedett magyarságot külső támadás ne érhesse. A honfoglaló fejedelem legendás alakjában méltán tisztelhetjük a nagy hadvezért is.

LEVENTE

Herceg

? – 894

Árpád vezér legidősebb fia 894-ben vezetett egy sereget a bizánciak megsegítésére a bolgárok ellen. Simeont a bolgárok híres cárját több ütközetben megverte. Leó bizánci császár aki megrettent a győztesektől, titokban békét kötött Simeonnal és orvul megtámadták az Aldunánál várakozó magyar sereget, amely elpusztult. Csapatai élén halt hősi halált Levente herceg is.

SZABOLCS

Fejedelem

? – 915

Előd vezér fia, a honfoglalás egyik győztes seregvezére, aki Székesfehérvárban telepedett meg. Mint Árpád vérrokona, a fejedelem halála után a kiskorú Zsolt helyett ő gyakorolta a főhatalmat.

VÉRES BULCSU

Horka

? -955

A kabarok a 8. Törzs legendás vezére. Nevét mint Attiláét rettegte egész Európa. Lovasaival végigdúlta a német földet, Svájcot, francia földet, átkelt a Pireneusokon összemérte fegyverét a szaracénokkal és megfürdette lovát az Atlanti óceánba.

Bizáncban a császár „kedves fiának” nevezte, patriciusi ranggal és aranylánccal jutalmazta.

Az ausburgi csatavesztés vezére, akit a bosszúszomjas német – római császár Regensburgban felakasztatott.

LEHEL

Hadnagy

? – 955

Tas vezér fia, a Jazig – Kumáni törzs hadnagya, nagyhírű seregvezér, Bulcsu vezértársa a szerencsétlen ausburgi hadjáratban.

Mondája, hogy kürtjével megölte az áruló Konrád herceget, ma is élő, kürtjét a jászok ereklyeként őrzik.

GEYZA

Nagyfejedelem

972 – 997

A magyar királyeszme kibontakozása a „véreskezű” fejedelem műve volt, aki ősei hitét elhagyva kereszténnyé lett. Ezt csak a központi hatalmat megerősítő és külországok által is elismert fejedelem engedhette meg magának. Ő rakta le az alapjait a feudális magyar államnak, amelyre fia, István a szent, felépíthette népe jövőjét.

SZENT ISTVÁN

Király

970 -1038

Geyza nagyfejedelem fia, a magyar állam megteremtője. Leveri az ellene lázadt törzsfőket, Koppányt, Ajtonyt és Gyulát, megszilárdítja a királyi hatalmat, amit a pápától kapott szent koronával törvényesít.

Alakját legendák övezik, szentnek, ugyanakkor véresen kegyetlennek ítélik meg. Keménysége szükségszerűség volt, mert nem kisebb tét forgott kockán, mint a magyarság fennmaradása. Szentsége pedig a legmagasabb emberi és uralkodói ideálok felé való törekvésből eredt. A kegyetlenség és a szentség azonban nem elég egy társadalom átformálására. Ehhez államféfiúi és katonai képességek kellenek. István mint államférfi egy évezredre szólót alkotott, mint hadvezér pedig minden háborújában győztes maradt. Hadseregét átszervezte, a könnyűlovasságot német páncélos lovagokkal erősítette s kitűnő hadászati érzékét mutatja, hogy a lázadókat és a besenyőket nyugati, a németeket pedig keleti harcmodorral verte le.

1000 esztendő távlatából sem halványodó alakja a Kelet –Nyugat határán mindegyre nehéz próbát álló örök magyar szimbóluma.

CSANÁD

Ispán

? – 1046

A marosvári ispán az Árpád-kor egyik legnagyobb katonája, ő volt az a vaskesztyűs ököl, amellyel Szent István lesújtott a lázadó Koppányra, Ajtonyra, de még a támadó németre is. Vasakaratú, oroszlánbátorságú ember volt, fő ereje azonban ravaszságában rejlett. Pompásan ismert minden harcmodort és erődítmények kiépítésének láncolatával messze megelőzte korát. Még István halála után is fenn tudta tartani az országban a rendet és a pogány lázadás csak halála után tört ki. Egy, a besenyők ellen vezetett büntető hadjárat során vesztette életét.

I. BÉLA

Király

? – 1063

A száműzött és megvakított Vazul fia, az első magyar lovagkirály. Lovagi párviadal révén nyeri el Kázmér lengyel király leányának kezét, miután a pomerán fejedelmet legyőzte.

Péter király rémuralmának megtörésére érkezik vissza fivérével Endrével, s míg az az idősebb jogán a koronát nyeri el, Béla herceg a karddal szerez érvényt jogos törekvéseinek. A német császárra mért megalázó vértesi vereség, hajóinak elsüllyesztése Pozsonynál meggyőzte Henriket, hogy próbálkozásai útjába egy zseniális hadvezér áll. A sors úgy hozta, hogy Bélának ezt a tulajdonságát sajnos testvérharcban is bizonyítania kellett. Endre legyőzése és halála után király lett, s nagyságát jól mutatja, hogy halála után a németek rögtön betörtek az országba, trónra ültetve jelöltjüket, Salamont.

SZENT LÁSZLÓ

Király

? – 1095

A szent és a lovag életét legendák övezik. Ebbe a lovagi eposzba tartozik a leányrabló kun legyőzése éppúgy, mint a sziklából vizet fakasztó új „Mózesé”.

A főurak becsülték uralkodói képességeiért, az egyháziak támogatták páratlan bőkezűsége miatt, a vitézek pedig tisztelték katonai erényeiért, amelyeket a különböző harctereken, személyes viadalokban megmutatott. Páncélos öklének rettentő súlyát megérezték a németek, a betörő kunok és a délvidéki horvátok.

Uralkodói és katonai tekintélye oly nagy volt, hogy Orbán pápa őt kérte fel, vállalja el a keresztes hadak fővezérségét. Ebben halála megakadályozta. Nagyváradon temették el, ottani nyugvóhelye a középkori magyar igazságszolgáltatás szentélye, ércbe öntött alakja a lovagok eszményképe.

ZOTMUND

Közvitéz

1053-ban Henrik császár Pozsonynál horgonyzó hajóit egy éjszaka folyamán meglékelte, a hajók elsüllyedése következtében Henrik kénytelen volt felhagyni tervezett hadjáratával. Zotmund hősiességét „búvár Kund” legendája őrzi.

II. GÉZA

Király

1130-1162

Nem volt szent, életéről nem keletkeztek legendák, de országa első lovagja és katonája lett. Szükség is volt erre. Borisz trónkövetelőt támogató Henrik bajor herceg seregére 1146-ban döntő vereséget mér. Konrád császár, majd Szent Lajos francia király szentföldre igyekvő seregeit átengedte az országon. Az északról betörő oroszokat alig hogy visszaverte, délről mindenkinél hatalmasabb ellenséggel kellett szembenéznie, a világhódító álmokat szövögető Manuel bizánci császárral. Géza király serege élén a zimonyi csatában zúzta szét ezeket az álmokat. Az ifjú királynak nem sok ideje volt országépítő tevékenységre, mert ellenkirályokkal is meg kellett küzdenie. Nem mindennapi diplomáciáját azonban a pápasággal és a francia királysággal kialakított kapcsolatai is felvillantották. Az ő személyiségének kifejezésére mélységesen jellemző az az intituláció, melyet a francia királyhoz írt levelében használt. Finom udvariassággal VII. Lajost győzelmes királynak nevezi, önmagát azonban csak szerényen, nemesnek.

Valóban ez az érdemei szerint talán még nem eléggé méltatott uralkodó a szó legtisztább, belső értelmében nemes volt. Lovagkirály a XII. század szellemében és Magyarország vitéz, biztoskezű fenntartója a legnagyobb veszélyek között, egész rövid élete folyamán.

IV. BÉLA

Király

? – 1270

Tragikus sorsú „táltos király” aki meglátta előre a mongol halál lovas közeledtét, de arra már nem volt ereje, hogy megállítsa. Elutasította Batu kán szövetségi ajánlatát s ő vállalta először a magyarság európai pajzs szerepét a keleti hordák ellen.

A harcmezőn nem tudott diadalmaskodni, de rendíthetetlen hite és akarata második honalapítóvá avatta.

JULIANUS

Dominikánus szerzetes

Történelmi személyisége a két útjáról szóló jelentésekből döbbenetes erővel bontakozik ki hét évszázad távolából. Egyetlen ember, egyetlen magyar a sok szenvedésben megtört testű barát az, aki a tenger, a mocsarak, a véget érni nem akaró pusztaságok minden veszedelmén, sok ismeretlen és ellenséges indulatú népen, felvonuló hadseregeken, lángban álló országokon, már az orosz síkságon hömpölygő tatár áradaton keresztül hírt hoz az Európát, a nyugati civilizációt fenyegető végzetes veszedelemről. Hogy ez az apokalipszis nem álmában érte Európát, ezt Julianusnak, ennek az árva magyar domonkosnak, ennek a szerény, mezítlábas kolduló barátnak köszönhetjük.

TOMAJ DÉNES

Nádorispán

1201-1242

Thonuzóba besenyő fejedelem leszármazottja, IV. Béla király barátja és bizalmasa. A tatár betörés feltartóztatására kisebb sereggel a vereckei szoroshoz vonult. Ő mérte először össze fegyverét a félelmetes sárga lovassal, s bár a keleti áradatot feltartóztatni nem tudta, hősies ellenállása- melyben maga is súlyos sebet kapott- megmutatta a mongol hódítóknak, hogy eddig nem tapasztalt, kemény élet-halál harcra kell számítaniok. A muhi csatában, sebéből éppen csak felépülve, a szekértábort védő erők parancsnoka. Amikor már minden elveszett, a király palástjában, koronás sisakjában a testőrök élén kitört, ezzel magára vonva a mongolok főerejét. Tomaj Dénes feláldozta magát a királyért, de hősi halála lehetővé tette Béla menekülését, az ország feltámadását.

ÁKOS ERNYE

Főlovászmester

Mint szolgagyőri ispán már fiatalon kitűnt a Vág menti harcokban, amikor cseh rablólovagokkal kellett megütköznie. A Muhi csatában a király környezetében vitézkedett és amikor Bélát űzőbe vették a tatárok, saját lovát adta át, maga pedig szembeszegült velük, hogy a király egérutat nyerjen. Súlyos sebekből vérezve de kivágta magát. Később kifürkészte a tatárok felvonulását. A tatárdúlás után a hitszegő Frigyes herceg elleni harcban is fényesen kitüntette magát. Egy híres lovagot párviadalban levágott, majd az ausztriai Preussel seregét verte széjjel, úgy, hogy a vezért személyesen ölte meg. A király elhalmozta- méltán- kegyeivel, ispán, bán, országbíró, majd főlovászmester lett.

OSLFI HERBORT

Ispán

Mint Béla király ifjúkori barátja, már korán kitűnt vitézségével, részt vett a halicsi hadjáratban, a tatárjárás során pedig István trónörököst kísérte Klissza várába. Eredményesen harcolt Frigyes osztrák herceg ellen is.

GERGYE PÁL

Országbíró

Már fiatalon IV. Béla szolgálatába állt és Klissza várának megvívásakor Domald nevű ellenséges vezért párviadalban legyőzte, foglyul ejtette és érte cserébe 12 magyar nemest a rabságból kiváltott. Halicsnál megverte a vár felmentésére siető orosz csapatot. Részt vett a Muhi csatában, ahol súlyosan megsebesült, majd felépülve a Duna vonalát védte a mongolok ellen. A tatárok elvonulása után, Erdélyben felszámolta az elszaporodott oláh rablóbandákat. Ausztriai Frigyes elleni hadjáratban ismét kitűnt vitézségével. A király több adományban részesítette.

SIMON

Ispán

Testvérével, Bertranddal együtt Aragóniából jött be Magyarországra. Gyakran járt külföldi követségekben, még 1250-ben is ő viszi IV. Béla híres levelét Ince pápához. Derék katona volt, harcolt a Muhi csatában és sikeresen megvédte Esztergomot a tatárok ellen.

UGRIN

Kalocsai érsek

? – 1242

Vitéz, lovagi szellemben nevelkedett férfiú, akit IV. Béla a magyar hadsereg fővezérének jelölt ki. Pest alatt sikeres rajtaütéseket hajtott végre a tatárok ellen.

A Muhi pusztán végzetes módon, nyugati harcmodorban vezette a magyar hadsereget ezzel előidézve a vereséget. Ő maga vitézül harcolt, hősi halált halt.

V. ISTVÁN

Király

1242 – 1272

Született katonai tehetség. Szent Lászlóra emlékeztető vitéz, rettenthetetlen bátorsága okos hadvezetéssel párosult. Katonai talentumát egy szláv hódítóval, Ottokár cseh-morva királlyal szemben mutatta meg. Ottokár, Frigyes osztrák herceggel szövetkezve a tatárdúlástól meggyengült Magyarországra tört. A cseh-osztrák sereget csak István- akkor még herceg- ragyogó hadvezetése állította meg. Ottokár következő támadását, már mint király fogadta és Mosonnál nemcsak tönkreverte a pánszláv eszme megszállottját, hanem megalázó békekötésére kényszerítette. István, sajnos mint a legtöbb Árpádfi fiatalon meghalt. Bátor, lovagias csatákban elöljáró alakja utolsóként villant fel ebből a különös családból, mely a mítosz és a varázslás ősi ködéből kibontakozva olyan jól megtalálta szerepét a latin egyház misztikájában is.

IV. LÁSZLÓ

Király

? – 1290

A turul-nemzetség utolsó hadvezér-királya. Legendás alakjában fellobbant valami ősi, hódító ösztön, az „istenkirályság” archaikus pogány eszméjének szilaj, vad szikrája. Morvamezőn végleg leszámol a cseh Ottokárral s ezzel uralomra segíti a Habsburgokat. A király pártfogását élvező kunok féktelen elhatalmasodását a Hód-tó melletti csatában törte meg. 1285-ben újra rátörtek a tatárok az országra. László ekkor ismét megmutatta hadvezéri zsenijét s a magyarság is, hogy mennyit tanult Muhi óta. A tatár dandárok teljes vereséget szenvedtek, nagyrészük elesett, s Lászlót végül is az általa annyira kedvelt kunjai ölték meg.

ABA AMÁDÉ

Nádorispán

1250-1311

A honfoglaló Aba nemzetség királyt is adott az országnak, Aba Sámuel személyében. Utána a leghíresebb Aba Amádé lovag volt. 1278-ban a morvamezei csatában tűntette ki magát, majd 1285-ben a tatárok ellen harcolt. III. Endrét ő támogatta először, részt vett a király osztrák hadjáratában, majd Károly Róbert híve lett. 1306-ban a lengyel királlyal szövetségben megveri a cseheket és elfoglalja Krakkót. Ekkor már az ország legnagyobb oligarchiája. 1311-ben Kassát is birtokba akarta venni, de a fellázadt polgárok megölték.

HENRIKFI IVÁN

Őrgróf

A németújváriak erőszakos oligarchiájának legtehetségesebb katonája. Kun László királlyal gyakran összeütközésbe került, de a király sohasem tudta elfoglalni kőszegi várát. Az őrgróf állandó harcban állt a hódító osztrákokkal s rendszeresen legyőzte őket, gyakran vezetett rablóhadjáratokat Stájer tartományba.

KÁROLY RÓBERT

Király

? – 1342

A „mesebeli királyfi” akit gonosz rokonai elüldöztek, végül is elnyerte méltó jutalmát. Felnőtt korára megacélozódott. Először csak fokonként helyreállította, aztán megerősítette, végül pedig közép-európai tekintéllyé emelte a magyar királyságot. Célratörő egyéniségével, katonai tehetségével, amely a harcokban való személyes bátor részvétellel párosult, parancsolt megálljt a német – osztrák - cseh gyarmatosítani akaró törekvéseknek.

SZÉCSI DEZSŐ

Főúr

? – 1330

Az 1330. évi szerencsétlen havasalföldi hadjáratban vett részt mint ifjú lovag, apja Szécsi Dénes bán oldalán. Mikor az oláhok törbecsalták a magyar sereget s megkezdődött a mészárlás, Dezső vitéz Károly Róbert ruhájába öltözve, hősi halálával biztosította a király megmenekülését.

NAGY LAJOS

Király

1326 – 1382

Az igazán magyarnak nevezhető Anjou király, aki a modern idők ellenére is még utoljára életet tudott lehelni a lovagság eszméjébe. A magyar Anjou háznak ebben az utolsó férfisarjadékában, még egyszer szellemi módon összefogva családja legjobb hagyományait, egyszerre emlékeztetve francia Szent Lajos és árpádházi Szent László királyra, egy olyan személyes jelenség tűnt fel, amely addig, míg élete ki nem lobbant, még elevenné és tekintélyessé tudta tenni azt, ami elmúltnak látszott.

A „Nagy” melléknevet nemcsak a három tenger mosta határok megteremtéséért kapta, de emberi, lovagi és királyi nagyságáért is. Népe rajongva szerette nyájas egyszerűségéért, lovagi bátorságáért és királyi méltóságáért, amelynek fennsőségét Lengyelországtól, Itáliáig, Bécstől, Halicsig mindenkivel elismertette győzhetetlen kardjával. A török veszélyt nem ismerhette fel, de mégis ő volt az első európai uralkodó, aki délre küldött serege révén megütközött Murad szultánnal és ezzel a mohamedán akciókat egy évtizedre megállította.

LACKFI ISTVÁN

Erdélyi vajda

Az 1328. évi osztrák hadjárat fővezére, aki Havasalföldön is kitűnt vitézségével, az 1336-os német háborúban visszafoglalta Lajta hegyet és Léka várát. Nagy Lajos 1347, majd 1348. évi itáliai hadjárataiban ő a fővezér. 1349-ben Trojánál nyílt lovagi csatában győz Tarantói Lajos ellen, majd elfoglalta Capuát. Aversánál ismét megverte Tarantói seregét. Az 1373. évi velencei hadjáratban mint fővezér fogságba esett. Nagy Lajos uralkodásának kétségtelen legjelentősebb katonája volt.

LACKFI ANDRÁS

Székelyek főispánja

A híres vajda testvéröccse, Nagy Lajos első hadjáratának vezére, aki 1347-ben ott vitézkedett Itáliában is, az 1350-es hadjárat végén királyi helytartó.

MACKHA DOMONKOS

Erdélyi alvajda

Az 1343-as rác hadjáratban tűnt ki, ahol megmentette Lackfi István életét. 1344-ben a tatárok ellen harcol s részt vesz az 1347-es itáliai hadjáratban is. Nagyon vitéz katona lehetett, mert a Lajos korabeli oklevelekben állandóan szerepel, mint lovagi szellemű seregvezér, aki sikert sikerre halmoz.

KONT MIKLÓS

Nádorispán

1350-es itáliai hadjáratban már seregvezér, Aversa sikeres ostromát ő irányítja, 1351-ben Litvániában vitézkedik, ahol beveszi a fontos Belc várát. A Velence elleni hadjáratban ismét tehetséges és határozott vezérnek bizonyult.

TRÖFFEL MIKLÓS

Pozsonyi főispán

1348-ban mint Accera olasz vár kinevezett parancsnoka vitézül védelmezte azt Nagy Lajos kivonulása után és csak szabad elvonulás fejében adta át a kulcsokat. 1350-ben egy harccsoport élén a tarantói öbölig tör előre és ezzel bekeríti az ellenséget.

TOLDI MIKLÓS

Gömöri főispán

Arany János nagyerejű hőse létező személy volt, oklevelek említik, hogy részt vett az itáliai hadjáratban, majd 1365-ben olasz zsoldban a „fehér társaság” elnevezésű lovagi csoport élén szolgálta a pápát.

HORVÁTI JÁNOS

Lovas parancsnok

1378-as velencei háborúban nagy lovas sereget vezényelt, bátor kalandozásaival egészen Mantováig jutott. 1380-ban lovasaival Nápolyig tört előre.

HÉMFI BENEDEK

Sereg vezér

1357-ben Treviso ostrománál tűnik ki, 1365-ben bolgár földön az ő serege méri össze először fegyverét a törökkel. Az 1372. évi Velence elleni hadjáratban elűzte a velenceieket Pádua alól.

ZSIGMOND

Király

? – 1437

A széles látókörű, nagyvonalú uralkodó katonai teljesítményét, kitűnő, bár sokszor megvalósíthatatlan hadászati elgondolások, a tengeri erő és gazdasági tényező értékének világos megértése, a hadászati védelem, a végvárrendszer kiépítése, ugyanakkor gyenge, határozatlan, kapkodó harcászati vezetés jellemzik. A déli határvédelmi rendszer megteremtésével és a törökellenes szövetség állandó keresésével, több mint egy évszázadig meghatározta utódai számára is a követendő politikát. Ennek későbbi kudarcáért, nem Zsigmondot terheli a felelősség.

GARA MIKLÓS

Nádorispán

? – 1433

1369-es oláh háború egyik seregvezére, a szörényi bánság visszafoglalója. 1378-ban Velence szövetségesét, Visconti olasz herceget győzi le Milanónál. Lajos király halála után, de még Zsigmond idejében is az ország leghatalmasabb főura. Idősebb kora ellenére is részt vett még a nikápolyi hadjáratban, illetve a galambóczi csatában. Mint Erzsébet özvegy királyné rendíthetetlen hívét, ellenzéki főurak gyilkolták meg.

ROGONYINÉ SZENTGYÖRGYI CICELLE

Mint Rozgonyi István seregvezér felesége, a szerencsétlen galambóczi ütközetben, személyes, bátor fellépésével megmenti Zsigmond király életét. Történetét, Arany János írta meg gyönyörű balladában.

MACEDÓNIAI MIKLÓS

Temesi alispán

A nikápolyi hadjáratban a törökök foglya lett, kiszabadulása után egész életét a keleti hódító elleni harcnak szentelte. Két alkalommal is nagy török portyázó hadat vert meg s párviadalban a híres bajvívó Ikach béget is levágta.

THALLÓCZY MÁTÉ

Szörényi bán

Polgári származású katona, aki vitézségével érte el a bárói címet. A király Galambócznál figyelt fel rá, több kisebb ütközetben megverte a törököket, legsikeresebb hadművelete a kruseváci hadjárat volt, amikor megsemmisítette az egész török folyami flottillát.

MARÓTI JÁNOS

Macsói bán

A Sárkány Rend lovagja, a török ellenes harcok első hőse. A nikápolyi hadjárat során az előörsöt vezette és egészen Tirnovóig hatolt előre, felderítve Bajazid szultán felvonulását. 1408-ban a doboji ütközetben meghódítja Boszniát, de 1415-ben a török túlerő miatt a területet kénytelen feladni. Ezután Havasalföldön, majd a délvidéken állandó harcban áll a törökkel, s hogy az oszmán hódító ezidőben még nem tudta magyar földön a lábát megvetni, az ennek a rendkívül tehetséges katonának köszönhető.

OZORAI PIPO

Temesi ispán

? – 1426

Zsigmond király híres hadvezére, aki életrajzírói szerint több mint húsz csatában harcolt sikeresen a betörő török ellen. A végvidéken korszerűsítette Orsovát és több várat emelt. 1423-ban, Bulgáriában nagy vereséget mért a törökre, majd utolsó 1425-i hadjáratában Nándorfehérvár és Szörény környékét tisztította meg.

A ragyogó tehetségű firenzei származású katona – Filipo Scolari volt a valódi neve – sikeresen harcolt Velence ellen is és Zsigmond csekély győzelmeit a husziták felett ő aratta.

HUNYADI JÁNOS

Kormányzó

1407 – 1456

A kereszténység és az iszlám harcának legkimagaslóbb vezére és hőse. Egy ember az örökkévalóságnak, akinek dicsőségét a déli harangszó mindmáig hirdeti.

17 év alatt, 14 hadjáratot vezetett. Ezek végrehajtása brilliánsan egyszerű. Nem alkalmaz kombinált manővereket, időtrabló átcsoportosításokat, elve a mesteri egyszerűség, ami csak a legnagyobb hadvezérek sajátja. Érdeme annál nagyobb, mert sebtében összetoborzott csapatai legtöbbször nagy katonai hiányosságokat mutattak s ezt az ő hadvezéri tulajdonságainak kellett kiegyenlítenie. Nem volt vezérkari főnöke, nem volt tanácsadója, egyedül állt, magasan és magányosan társai felett. Egyaránt nagy volt támadásban és védelemben, sík terepen, erődítményi és hegyi harcban. Szinte mindig túlerő ellen harcolt, amelyet zseniális taktikai húzásokkal egyenlít ki. Kisszámú seregével is offenzív módon oldja meg a hadászati védelmet, s rugalmasan támadásba megy át, így ragadva magához a kezdeményezést. A terep és időjárás nem jelent számára akadályt, seregét szokatlan nagy távolságokra vezeti.

Csatavezetési formák közül az átkarolást, kettős átkarolást, a visszavonulás közbeni megrohanást szereti alkalmazni. Ha hadászati belső vonalra szorul, gyors elhatározással külön-külön semmisíti meg ellenfeleit. Mindig ott van, ahol legnagyobb a veszély s személyes példaadással önt lelket a csüggedőkbe. Benne nemcsak Magyarország, hanem a középkor legnagyobb hadművészét kell látnunk, kihez hasonló lángészt csak az újkor adott a világnak Napóleon személyében.

I.                     ULÁSZLÓ

Király

1422 – 1444

A fiatal lengyel származású király rövid életét a török elleni harcnak szentelte. A bátor de meggondolatlan uralkodó a várnai csatában esett el dicsőségesen.

KEMÉNY SIMON

Hadnagy

1420 – 1442

Hunyadi egyik tisztje, aki a vaskapui csata előtt magára véve vezére fegyverzetét megtévesztette a török sereget s hősi halálával hozzájárult a győzelemhez.

DUGOVICS TITUSZ

Közvitéz

? – 1456

Az egyszerű közvitéz Nándorfejérvár ostrománál, amikor nem tudta lelökni a lófarkas zászlót kitűzni akaró török tisztet, magával rántotta a mélybe. Hősi halála lelkesítőleg hatott a védőkre.

KAPISZTRÁN JÁNOS

Szerzetes

Nándorfejérvár végveszélye idején a pápa küldte Magyarországra ezt a lánglelkű szerzetest, aki faluról- falura járva, hatalmas keresztes sereget szervezett. Ezzel a csapattal aztán Hunyadi megsemmisítésére Nándorfejérvár alá vonult. A keresztesek Kapisztrán vezetésével megrohanták a török tábort és jelentős részük volt a világraszóló győzelemben.

HUNYADI MÁTYÁS

Király

1443 – 1490

A nagy hadvezér méltó fia, talán a legnagyobb magyar uralkodó. Mint minden másban, katonai téren is igazi zseni. Hadjáratainak kitervezésében, az erőviszonyok megítélésében pontos és biztos ítéletű, széles látókörű, merész hadvezér. Ugyanakkor óvatos is, sohasem vívott olyan méretű csatát, mint atyja ütközetei közül bármelyik – de nem is szenvedett olyan vereségeket, mint apja Várnán vagy Rigómezőn. A csatatéren már nem kockáztatott, kímélnie kellett drága elsőrendű katonáit, a fekete zsoldosokat, másrészt, mint reneszánsz államférfit személyes presztízsének védelme is visszatartotta attól, hogy kétes kimenetelű ütközetekbe bocsátkozzon. Személyes bátorsága példás volt, a róla keringő történetek egyrésze kétségtelenül igaz lehetett. Mint szervező kiváló. Seregszervezési elvei a kor legmagasabb színvonalán álló, jól tagozott, ütőképes hadsereget teremtenek, nem rajta múlott, hogy hadserege vele együtt elenyészett.

Jó érzékkel választotta meg alvezéreit, katonáinak gondját viselte. Az igazi Mátyás nem az a bohém kobold, amelynek a regék, népmesék ábrázolják. Az igazi Mátyást a bautzeni emlékmű ábrázolja, hatalmának teljében, komor méltóságában, angyalok emelte koronával feje felett, lábait oroszlánon nyugtatva.

SZILÁGYI MIHÁLY

Kormányzó

? – 1460

Hunyadi sógora és alvezére. A nagy hadvezér legtöbb hadjáratában, ütközetében részt vesz. Nagyobb egységeket vezet, jóllehet nem annyira hadvezéri képességeivel, mint egyéb katonai tulajdonságaival tűnik ki. Ilyenek a rettenhetetlen bátorság, a szívós kitartás, az ellenség gyűlölete.

A nándorfejérvári csatában, mint a vár kapitánya szerez elévülhetetlen érdemeket. Hunyadi halála után, mint a család feje, sikerrel harcol Mátyás királlyá választásáért. A saját hatalmától megmámorosodott öregúr, azonban szembekerül a királlyal, aki nem tűri gyámkodását. A vén törökverő aztán egész életéhez méltóan fejezi be életét, egy délvidéki akció során török fogságba esik és a szultán a Hunyadiak iránt érzett tehetetlen dühből eredően lefejezteti.

BÁTHORY ISTVÁN

Erdélyi vajda – nádorispán

? – 1530

A híres kenyérmezei ütközet hőse, ahol tönkreveri Kinizsivel együtt a törököt. Mátyás halála után annak fia ellen fordul és a Tolna megyei Csontmezőn, szétveri Corvin János seregét. Dózsa ellen Temesvárat védi sikeresen, majd részt vesz a mohácsi ütközetben. A kettős királyválasztás után Ferdinánd rettenthetetlen híve. Tehetséges katona, de ugyanakkor könyörtelen, mindig saját érdekeit szem előtt tartó főúr.

MAGYAR BALÁZS

Erdélyi vajda

Az egyszerű köznemest Mátyás emelte a főurak közé. Giskra cseh rablóvezér elleni felvidéki harcokban jeleskedett, Svehla rablóvezért ő végeztette ki. Mátyás dalmáciai hadjáratában már, mint fővezér vesz részt. 1474-ben István moldvai vajdával ismerteti el a magyar király fennhatóságát. Legjelentősebb győzelmét 1481-ben érte le, Otrantót felszabadította a török ostromzár alól. E győzelemnek köszönhető, hogy a török nem vetette meg lábát az itáliai félszigeten és Rómának nem kellett Bizánc sorsában osztoznia.

DÓZSA (Székely) GYÖRGY

1470 – 1514

A székely köznemes a végvár harcok könyörtelen forgatagában kapitányi rangig vitte vitézsége és keménysége folytán. Országos hírnévre akkor tett szert, amikor a híres török bajvívót Ali béget egy párviadalban levágta. Hőstettéért még a király is fogadta, és busásan megjutalmazta. A török veszedelmet felismerő nagy államférfi Bakócz Tamás esztergomi érsek, pedig benne látta meg az új felállítandó keresztes had fővezérét. Így lett az egyszeri végvári kapitányból egy százezres had parancsnoka. Dózsa azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Főleg nincstelen parasztokból és szökött jobbágyokból álló seregét nem a török, de a földesurak ellen vezette. Igaz könnyebb volt a kúriák, kastélyok feldúlása, a rablás, gyilkolás, mint mondjuk a janicsárok harcedzett hadosztályai ellen harcolni, de azt se feledjük, hogy a magyar jobbágyság abban az időben szörnyű elnyomás alatt élt. Dózsa szedett-vedett, fegyelmezetlen seregét végülis Zápolya János erdélyi vajda Temesvárnál szétzúzta. Magát Dózsát elrettentő módon, tüzes trónon égették el. Személye, cselekedetei az óta sem lankadó vita tárgya, „haladó hős” volt, vagy a magyar állam bukásához hozzájáruló kalandor… Egy azonban biztos: személye egyetlen történelemmel foglalkozó munkából sem maradhat ki.

CORVIN JÁNOS

Herceg, horvát bán

1473 – 1504

Mátyás király természetes fia, akit utódjának szeretett volna látni trónján. A fiatal herceg a jajcai csatában bizonyította, hogy örökölte nagyapja hadvezéri géniuszát, de apja halála után az áruló magyar urak leverték seregét, ő maga, pedig száműzöttként halt meg a horvátországi Lepoglaván. Ma is az ottani pálosok kolostorában alussza örök álmát.

KINIZSI PÁL

Országbíró

? – 1494

Mátyás király kegyéből, molnárlegényből emelkedik az országos főkapitányi nyeregbe. Hatalmas nyers erővel, rámenős kíméletlenséggel és bizonyos hadvezéri kvalitásokkal is rendelkező katona volt, aki legendás hírnévre tett – méltán – szert. Sikerrel harcolt a csehek, lengyelek ellen, de legnagyobb diadalait a török ellen aratta. A híres kenyérmezei diadal az ő nevéhez fűződik. Mátyás halála után a török több próbálkozását veri vissza, sőt még egy sikeres szerbiai hadjáratra is futja erejéből. Halálával hatalmas bástya dőlt ki a magyar végvári vonalból.

LOGODI SIMON – TORMA ANDRÁS

Várkapitányok

1521

Sabác várának hős védői, a törökök csak holttestükön át, vonulhattak be a rommá lőtt várba.

OLÁH BALÁZS

Várkapitány

A vitéz végbeli harcos 1521-ben minden felmentő sereg hiányában az egész szultáni had ellenében védelmezte Nándorfejérvár várát, még akkor is, amikor kapitánytársa átszökött a törökhöz. Amikor a rommá lőtt várat 300 rác katona árulása tarthatatlanná tette, szabad elvonulás fejében adta át. Katonái így megmenekültek, ő azonban örökös török rabságba jutott.

BÁRDY ISTVÁN – BODÓ FERENC

Kapitányok

Végvári vitézek, akik 1523-ban Szávaszentdemeternél tőrbecsalták és tönkreverték a hírhedt Ferhát pasa hadseregét.

ALAPI GYÖRGY

Várkapitány

? – 1526

Pétervárad kapitánya, aki hősies védekezésével és hősi halálával biztosította, hogy a magyar sereg egységesen fel tudjon vonulni Mohácshoz.

DRÁGFFY JÁNOS

Országbíró

1500 – 1526

A fiatal művelt főúr a mohácsi ütközetben az ország zászlaját tartotta. Amikor a török támadó lovasság átviharzott a magyar hadrenden, Drággffy Jánost lováról leesve, vérbefagyva találták, holtan; testével a szűzmáriás magyar lobogót takarta, védelmezte.

DOBOZI MIHÁLY

Nemes

? – 1526

A maróti táborba menekült magyarok vezére volt. Amikor a szekérvárat a törökök nagy küzdelem után elfoglalták, Dobozi leszúrta ifjú feleségét, egymaga szállt szembe a törökökkel s az egyenlőtlen harcban hősi halált halt.

PERÉNYINÉ KANIZSAI DOROTTYA

Siklós várának úrnője, aki eltemettette a mohácsi mező magyar halottait.

TOMORI PÁL

Kalocsai érsek

1475 – 1526

1505-ben fogarasi várnagy, 1515-ben munkácsi várparancsnok. 1520-ban ferenc-rendi szerzetesnek áll. 1523-ban a pápa utasítására elfogadja a kalocsai érsekséget, egyúttal az ország déli részeink főkapitánya lett. 1523-ban ő irányítja a Ferhád pasa elleni diadalmas hadjáratot.

Művelt ember, becsületes és vitéz katona, érseki jövedelmét teljes egészében a honvédelemre áldozza, főpapként is szerzetesi csuhában jár, ezért csúfolják „cseri-basának”. 1526-ban, mint a magyar sereg fővezére hősi halált halt a mohácsi síkon.

II. LAJOS

Király

1506 – 1526

A művelt, jó megjelenésű fiatal király nem tudott úrrá lenni a belső bajokkal küzdő országon. Európa fejedelmeihez küldött segélykérő kiáltása süket fülekre talált, így a magára hagyott magyarság élén vonul a török világbirodalom 100 ezres hadserege elé Mohácsra, ahol a hősies, de reménytelen küzdelemben maga is hősi halált hal.

ZÁPOLYA JÁNOS

Király

1487 – 1540

A művelt, inkább diplomata,- mint katonakirályt a sorsa állandó háborúskodásra kényszerítette. Dózsa parasztlázadását, mint erdélyi vajda veri le. A mohácsi csatából elkésik- ellenségei szerint készakarva- aztán Ferdinánd hadaival, viaskodik inkább kevesebb, mint több sikerrel. A török segítségét felhasználta, de tény, amíg élt, a török nem szállta meg az országot.

FRÁTER GYÖRGY

Bíboros érsek

1482 – 1551

Végvári tisztből lett pálos szerzetes, Zápolya híve, majd annak halála után teljhatalmú kancellár. Az egyszerű barát kétségtelenül a magyar történelem egyik legtehetségesebb politikusa, aki katonai adottságokkal is rendelkezett. Ügyesen lavírozott a török és a német között, megteremtette az önálló erdélyi fejedelemséget. A pápa bíboros érseknek nevezte ki. Fráter György úgy vélte, hogy Erdélynek a keresztény Ferdinánd oldalára kell állnia, ezért mozgósított seregével 1551-ben Lippánál nagy vereséget mér a törökre. „Hálából” a töröknél is pogányabb német Ferdinánd orvul meggyilkoltatja.

TÖRÖK BÁLINT

Fővezér

? – 1550

Mint ifjú hadapród részt vett a mohácsi csatában. Ezt követően hol Ferdinánd, hol Zápolya oldalán találjuk ezt a hatalmas főurat, aki egyben híres katona is volt. Harcolt Cserni Jovan a „fekete cár” ellen, majd több sikerrel a törökkel szemben. Zápolya halála után annak özvegyét Izabella királynét támogatta. Buda várát megvédte Ferdinánd hadaitól. Szolimán szultán csellel elfogatta és élete végéig a Héttoronynak nevezett börtönben tartotta.

FRANGEPÁN KRISTÓF

Horvát bán

1496 – 1527

Rendkívül vitéz és tehetséges katona, 1524-ben megverte a Jajca várát vívó török hadat. A mohácsi ütközetből elkésett, de az ország belsejébe nyomuló törököt megtámadja és Székesfehérvárnál győzelmet arat Szolimán utóvédjén. Zápolya híveként betört Ausztriába és sikeres hadjáratban biztosította Zápolya királyságát. Ferdinánd ellencsapását ő fogja fel, de Varasd váránál hősi halált hal.

CZIBAK IMRE

Váradi püspök

? – 1534

Az egyszerű kisnemes Zápolya családnál nevelkedett és élete végéig János király híve maradt. Nagy erejű, bátor, ugyanakkor tehetséges katona volt. Szerzetes lett, de a kardforgató mesterségről nem tett le. Mint váradi püspök hősiesen megvédelmezte a várost Dózsa lázadói ellen. A mohácsi ütközetben a király környezetében harcolt, ugyancsak hősiesen. Zápolya parancsára szétzúzza a magát „fekete-cárnak” nevező Cserni Jován félelmetes szerb rabló seregét. Ferdinánd zsoldosaival is felveszi a harcot Zápolya királyságának védelmében. Mindvégig önzetlen, becsületes, igaz magyar ember volt, ezért gyilkoltatta meg orvul Gritti a török bérenc, velencei kalandor.

NAGY MÁTÉ

Várkapitány

A mohácsi győzelem és Buda elfoglalása után Szolimán serege Esztergom vára alatt, amelyet rajtaütéssel akart elfoglalni, vereséget szenved. Ennek a harcnak a hőse Nagy Máté kapitány, aki halált megvető bátorsággal védte meg a kulcsfontosságú várat.

ZAY FERENC

Naszádos főkapitány

1505 – 1570

Mária királynő kedvenc apródjából jeles végvidéki huszárkapitány, majd naszádos főkapitány, végül is felső-magyarországi generális lesz.

Ferdinánd hűséges tisztje, bár katonának és diplomatának egyaránt kiváló volt, mégis irodalmi tevékenysége révén került be a magyar történelembe.

NÁDASDY TAMÁS

Nádorispán

1498 – 1562

Magyarország egyik legműveltebb, legtehetségesebb főura. Ifjú apródként vesz részt a mohácsi csatában, majd Ferdinánd híveként többször sikerrel harcol a török ellen. 1529-ben a német őrség árulása következtében kénytelen feladni Budát, ettől kezdve Zápolyához szegődött. János király halála után újra Ferdinánd pártjára állt, országos főkapitány, majd nádorispán. A török elleni lippai győzelem egyik sikeres vezére. A reformáció pártfogója, iskola-és nyomdaalapító.

PERÉNYI PÉTER

Kancellár

1500 – 1548

A mohácsi ütközetben, mint fiatal főúr, a magyar sereg egyik hadtestét vezeti s a hősies küzdelemben harcászati sikert ér el. Ferdinánd híveként a török elleni harc jelentős alakja, a korszak egyik legkiválóbb magyar katonája, akinek hűségéért a Habsburgok életfogytig tartó börtönnel fizetnek. „Bűne”, hogy hazája érdekeit tekintette elsődlegesebbnek, mint az uralkodó házét.

RÉVAI ISTVÁN

Naszádos főkapitány

Az ütőképes magyar folyami haderő megteremtője és kiváló alkalmazója. Ferdinánd híveként több vereséget mért Zápolya hadaira, hajóival minden esetben uralta a Dunát, mint fő utánszállítási útvonalat.

ATHINAI DEÁK SIMON

Mezei kapitány

Zápolya János híve, tehetséges katona, aki több harcászati sikert aratott Ferdinánd csapatai fölött.

JURISICS MIKLÓS

Horvátországi főkapitány

1490 – 1543

Ferdinánd kipróbált híve, aki 1530-ban diplomataként járt a szultánnál. Szolimán 1532. évi hadjáratánál, amely Bécs ellen irányult, Kőszeg hősies védelmével feltartóztatta a török hadsereget, amely az itt elvesztett időt nem tudta már behozni és kénytelen volt visszafordulni.

VARKOCS GYÖRGY

Kapitány

? – 1543

Jeles végvári kapitány, a korszak kiváló katonája, Pest korábbi parancsnoka, a budai várharcok hőse. Székesfehérvár védelmében a török túlerővel vívott harcban hősi halált halt.

VARKOCS TAMÁS

Kapitány

Eger első jelentős törökverő kapitánya, aki állandó merész portyázásaival nagy veszteségeket okozott a töröknek, több jeles főtisztet párviadalban levágott. Később Fráter György szolgálatában vitézkedett.

NYÁRY FERENC

Várkapitány

1544-ben a szalkai mezőn, mint Surány kapitánya rajtaüt egy jelentősebb török seregen, és teljes győzelmet arat. Az 1530-as ún. németországi villámháborúban ő vezényelte a magyar huszárokat s a győzelemben oroszlánrésze volt.

BALASSA MENYHÉRT

Kapitány

Gazdag és garázda főúr, de a török elleni harcok egyik hőse. 1544 tavaszán Léva váránál megveri a budai pasa portyázó seregét. 1551-ben, Erdélyben Uléma pasa 4000 fős csapatát veri tönkre. A császári udvar mellőzése miatt nem jut jelentősebb szerephez.

KÁPOLNAY FERENC

Huszártiszt

Végvári tiszt, aki Malkacs bég túlerőben lévő csapatával felveszi a harcot és hősi halált hal.

ZOLTHAY LŐRINC

Kapitány

? – 1552

A magyar huszárság példaképe, kitűnő bajvívó és rettenhetetlen vitéz. A szalkai győzelem hőse, Husszein pasa legyőzője. Egy ideig Drégely kapitánya, mint ilyen lesre csalta és elfogta a híres Veli béget, seregét szétverte. 1552-ben a Bart melletti ütközetben halt hősi halált.

BAKICS PÉTER

Kapitány

A schmalkaldeni hadjárat egyik hőse, aki a török elleni harcok jelentős alakja is lett. A vakmerő és villámgyors portyázásairól híres tiszt Székesfehérvár alatt aratja legnagyobb győzelmét, amikor egy 3000 fős tatár csapatot semmisít meg.

LUKA JÓZSEF

Közhuszár

Az 1530-as német háború magyar hőse. A Mühlberg melletti csatában a menekülő szász választófejedelmet utolérte és szabályos párviadalban legyőzte, majd foglyul ejtette. A legyőzött fejedelem kardját adta emlékül a magyar vitéznek, Ferdinánd király, pedig aranylánccal jutalmazta meg.

NYÁRI LŐRINC

Szolnok kapitánya

Az 1552. évi török hadjárat során Szolnok várát védte. Miután vallon és spanyol őrsége megszökött 50 hajdúval a vár kapujában harcot vállalt, de rövid küzdelem után elfogták.

LOSONCZI ISTVÁN

Kapitány

? – 1552

Temesvár hős kapitánya. 1551-ben a török rajtaütésszerűen akarta elfoglalni a várat, de Losonczi véres fejjel verte vissza. 1552-ben, levélben szólították fel a vár feladására. Büszkén válaszolt: „Temesvárt ne levelekkel, ágyúkkal foglalják el.”

Az 1552. évi ostromnál hősies védelem után a spanyol zsoldosok kényszerítették, hogy adja fel a várat, amit szabad elvonulás fejében megtett. A törökök azonban megszegték ígéretüket és a kivonuló védőket kardélre hányták.

SZONDY GYÖRGY

Kapitány

? – 1552

Egyszerű sorból küzdötte fel magát magas tisztségébe, és 1552-ben Drégely várát a nagy török túlerővel szemben hősi haláláig védte. Arany János gyönyörű balladában állított számára örök emléket.

HORVÁT MARKÓ

Várkapitány

? – 1561

Vitéz végvári tiszt, aki Szigetvár kapitányaként hősiesen megvédte a várat 1556-ban Khadim Ali budai pasa seregei ellen. Ezért a király bárói rangra emelte. Több sikeres portyát vezetett a török ellen. Egyik legkiemelkedőbb végvári kapitányunk volt.

SYDY JÁNOS

Várkapitány

? – 1575

Kálló híres kapitánya, félelmetes bajvívó, számtalanszor csapott össze a törökkel és mindig győztesen tért haza. A böszörményi csatában egyszerre öt törökkel került szembe és hősies harc után elesett.

DOBÓ ISTVÁN

Erdélyi vajda

? – 1572

Mint Lajos király testőre részt vett a mohácsi csatában, amelyben a király menekülését fedezve nehéz sebet kapott. A kettős királyválasztás után Ferdinánd pártján vitézkedik. Mint Eger kapitánya 1552-ben világra szóló győzelmet arat a török felett. Ferdinánd ezután országbírói rangra emelte és kinevezte Erdély vajdájává. Itt váltakozó sikerű harcokat vívott Fráter György hadaival, akik Szamosújvárnál foglyul ejtették. Dobó a várfogságból megszökött. Miksa császár 1561-ben a bányavárosok főkapitányává nevezte ki. Dobó belátva Miksa és az udvar török elleni politikájának tehetetlenségét el akart pártolni a Habsburgoktól, akik ezért Magyarország egyik legnagyobb hősét, a török elleni harc példaképét élete végéig börtönbe vetették.

MEKCSEY ISTVÁN

Kapitány

? – 1553

A török elleni harcok egyik hőse, Eger védelménél emelkedett országos hírnévre, mint Dobó kapitánytársa.

BORNEMISSZA GERGELY

Kapitány

? – 1556

Hadnagyként vett részt az egri vár 1552. évi védelmében, majd Dobó távozása után a vár parancsnoka lett. Gergely deák éltető eleme volt a vitézi élet, annak minden veszélyével egyetemben. Vitézi sorsa 1556-ban szomorúan beteljesedett. A törökök Pásztónál lesre csalták, mint foglyot Sztambulba küldték, ahol az Egernél kudarcot vallott Ahmed nagyvezér bosszúból felakasztatta.

ZOLTHAY ISTVÁN

Főkapitány

? – 1573

Nevével először 1544-ben, a Sziléziai hadjáratban találkozunk, de 1546-ban, mint Győr hadnagya levágja Deli bég 300 főnyi seregét. Hősként vett részt Eger híres védelmében, mint Dobó tisztje, majd a nevezetes ostrom után két évvel török rabságba került, de 1568-ban már ő Eger főkapitánya. Később a veszélyeztetett Szendrő parancsnoka, amit sikerrel véd meg. Vezéri rátermettsége mellett, a korszak egyik híres bajvívója is volt.

FIGEDY JÁNOS

Kapitány

Eger védelmének egyik hős tisztje, majd a vár kapitánya. Az Egerben felvirágzott reformáció lelkes támogatója.

EGRI NŐK

Eger várának hősies védelménél kiemelkedő szerepet játszottak az egri nők, akik sebesülteket ápoltak, éjjel-nappal dolgoztak, és amikor a szükség megkövetelte fegyverrel a kézben a várfokon szálltak szembe a törökkel. Örök dicsőség mindannyioknak.

ZRINYI MIKLÓS

Gróf, dunántúli főkapitány

1508 – 1566

1529-ben, mint a horvát huszárok kapitánya tűnt fel Bécs védelmében és V. Károly császár díszkarddal ajándékozta meg. 1542-ben Buda ostroma után horvát bánná nevezik ki. Képességeit, vagyonát az ország szolgálatába állítva állandóan és sikeresen hadakozik a törökkel. Dunántúli főkapitány lesz, mint ilyen Szolimán szultán 1566. évi hadjáratánál bezárkózik Szigetvár falai közé. Szigetvár hősi védelmével és legendás halált hozó kirohanásával Zrínyi bekerült a halhatatlanok közé.

BÁTHORY ISTVÁN

Erdély fejedelme

1533 – 1586

1571-től Erdély fejedelme, hatalmát csak kemény polgárháború után tudta megszilárdítani.

1575-től lengyel király s nagyszerű hadvezéri adottságait sajnos ebben a minőségben fejtette ki, ami naggyá tette Lengyelországot, de szerencsétlen hazánkon nem segített.

BÉKÉS GÁSPÁR

Generális

1520 – 1579

Mint erdélyi trónkövetelő lépett fel, de Báthorytól elszenvedett döntő vereség után a fejedelem hűséges híve lett. A lengyelek oroszországi hadműveleteiben, mint Báthory legsikeresebb alvezére vett részt.

ZRÍNYI GYÖRGY

Gróf, főkapitány

1549 - ?

A szigetvári hős fia, maga is híres vitéz és kitűnő hadvezér. Sasvár pasa 8000 főnyi seregét Kacorlaknál megsemmisítette, később Parádnál is jelentős csatát nyert, elfogta Szulejmán pasát. Az ún. hosszú háború egyik hőse volt.

BATTHYÁNY BOLDIZSÁR

Generális

Hatalmas főúr és nagyszerű hadvezér, aki a török elleni harcok során számtalanszor bizonyította magas katonai tudását, de a Habsburgok soha nem mertek rá nagyobb hadsereget bízni. Így csak portyázások, végvári harcok hőse lehetett.

NÁDASDY FERENC

Országos főkapitány

1555 – 1604

Az ún. „hosszú háború” híres hadvezére, a magyar vitézség, hősiesség megtestesítője. A törökök rettegtek tőle, csak a „fekete bégnek” nevezték. Nagyobb szerephez a császári udvar féltékenysége miatt nem juthatott.

ZÁDORLA JÁNOS

Gyalogkapitány

Merész végvári tiszt, János király embere, a németek és a törökök egyaránt rettegtek tőle. A magyar gyalogság egyik megalapítója.

RÁKÓCZI LAJOS

Főkapitány

A 15 éves háborúban kitűnt kiváló katona, lippai kapitány, majd hajdúfőkapitány.

THURY GYÖRGY

Országos főkapitány- helyettes

1518 – 1571

A törökök réme, a magyar Cid, a vitézi korszak talán legnagyobb bajnoka. Az erő a karjában oly nagy volt, mint a bátorság a szívében. Híre messze szállt, három ország versszerzői mondtak róla vitézi éneket. Messze Ázsiából érkeztek híres bajvívók, hogy megmérkőzzenek vele, de legyőzni sohasem tudták.

A király aranysarkantyús vitézzé ütötte. Mezei csatákban, majd Várpalota, Kanizsa sikeres védelmében tűnt ki. Míg ő élt a török nem mert nagyobb hadjáratot tervezni. Nem csoda, hogy mindent elkövettek elpusztítására, amely 1571-ben egy lesvetés alkalmával, sikerrel járt.

RÁTHÓTI GYULAFFY LÁSZLÓ

Generális

? – 1578

A végvári élet egyik legnagyobb vitéze, a magyar Achilles. Párviadalban legyőzhetetlen, a törökök rettegtek tőle. A Dunántúlt ő védte meg egyedül a töröktől. A császár lovaggá ütötte, de pénzt és katonát nem adott a düledező végvárak megsegítésére. Szakítván a Habsburgokkal, Erdélybe ment, ahol mint Bocskai generálisa a szentpáli csatában megmutatta, hogy jelentősebb haderőt is sikeresen tud vezényelni.

CZECZEY LÉNÁRD

Főkapitány

1500 – 1552

Vitézi pályára termett igaz hazafi, János király híve volt. Kassát elfoglalta Ferdinándtól és véres harcokban meg is őrizte. Fő érdeme a Felvidék magyarosítása, a magyarok állandó védelme német és török ellen. Ferdinánd orvul meggyilkoltatta.

BALÁZSDEÁK ISTVÁN

Főkapitány

A XVI. Század egyik legkiválóbb lovastisztje. Eger várában kezdte vitézi életét, első nagy sikere a nádudvari les, ahol már 400 lovast vezetett. Az 1588. évi véres és már vesztésre álló szikszói csatát az ő éjszakai lovasrohama dönti el. Ezután már ő az egri főkapitány, alatta vitézkedik Balassa Bálint is. A török lesre csalta a híres vitézt, aki évekig a hét-toronyban raboskodott, ahonnan Pálffy Miklós váltotta ki. Mint választott képviselő, ő adta elő az országgyűlésen a végbeliek panaszait – hiába.

HUSZÁR PÉTER

Főkapitány

? – 1602

Mesebeli hős, örök dicsősége a magyar könnyűlovasságnak. Mint bajvívó, kopjatörésben, kardforgatásban verhetetlen. A lovasharc, a cselvetés mestere, életében minden nevesebb ütközetben részt vett. Amit mindenki lehetetlennek tartott, azt ő végbevitte. Nagy győzelme volt a hírhedt koppányi aga leverése és elfogása. Zsákmányul ejtette a szultán aranyos zászlóját is. Véres mezei harcban, várostromokban mindig kitűnt ésszerű vezetésével, rettenhetetlen bátorságával. 1595-ben már Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem alatt szolgál, a nagyhírű gyurgyevói diadal hőse. A szerencsétlen mezőkeresztesi csatában ő menti meg a fejedelmet. Báthory Endre szolgálatában Mihály oláh vajda fogságába jut, aki kiszolgáltatja őt a töröknek. Ezek aztán elevenen nyúzzák meg a híres vitézt.

PÁLFFY MIKLÓS

Gróf, országos főkapitány

1552 – 1600

Minden idők egyik legnagyobb magyar hadvezére, legendás huszártábornok, aki a hosszú háború minden ütközetében részt vett. A magyarok szemefénye, a törökök réme volt.

Legnagyobb haditette Győr 1598-ban történt visszafoglalása és a híres Szulejmán pasa elfogása volt.

PÁLFFY TAMÁS

Gróf, főkapitány

1534 – 1581

A nagy Pálffy Miklós testvére. Már 18 évesen részt vett a török elleni harcokban. Thury György alatt tanulta a vitézséget, majd Palota kapitányaként utóda lett. 10 évig szolgált ebben a tisztségben s a török minden támadását visszaverte. Párviadalban megölte a nagyhírű Kara Ali szandzsákbéget. Korának egyik legvitézebb kapitánya és lovasa volt.

BALASSI BÁLINT

Tiszt

1554 – 1594

Egyik kezében kard, másik kezében lant, így élt és halt a hazáért a XVI. Század Petőfije. Egerben tanulja a vitézséget, sok lovas hőstettet hajt végre. A császár szolgálatában Báthory fogságába esik, de a nagy fejedelem fiaként kezeli. Elkíséri Lengyelországba, onnan tér vissza, hogy Esztergomnál hősi halált haljon.

BÁTHORY ZSIGMOND

Erdély fejedelme

1572 – 1613

Mint a kereszténység hőse kezdte pályafutását, Gyurgyevónál tönkreverte a török hadsereget. E különösen kegyetlen ember, később is jeles hadvezérnek bizonyult, a mezőkeresztesi csatavesztés azonban megingatta tekintélyt. Fejedelmi székéről a Habsburgok javára lemondott és ismeretlen szegénységben halt meg.

PRÉPOSTVÁRY BÁLINT

Mezei generális

1549 – 1606

Mint kállói kapitány tesz nagy hírnévre szert, Szikszónál szétveri a török sereget, majd mint Salm császári generális lovas parancsnoka sikeres portyákat hajt végre. Ő veri le a hírhedt „fekete ember” Karácsony György lázadását. A hosszú háború során, mint a mezei hadak parancsnoka 11 várat vett vissza a töröktől. Báthory Zsigmond oldalán részt vett a szerencsétlen mezőkeresztesi csatában. Azon kevés magyarok közé tartozott, akik tagjai lettek az udvari haditanácsnak.

BÁRCZY ANDRÁS

Kapitány

Lugos várának hős parancsnoka, 1598-ban Karánsebesnél legyőzi Szulejmán pasa seregét.

FORGÁCH SIMON

Országos főkapitány

A XVI. Század egyik legkitűnőbb magyar vezére, 1567-től Eger kapitánya, majd országos főkapitány.

Szinán pasa 10 ezer főnyi seregét Turánál tönkreverte, 25 zászlót és 17 ágyút zsákmányolva.

DOBÓ FERENC

Országos főkapitány

? – 1602

A nagy Dobó István nem kevésbé hős fia. Mint Léva kapitányának ismerik meg a törökök fegyvere súlyát. A híres karponai bajviadal hőse. 1582-től kerületi generális, majd országos főkapitány. A hosszú háborúban az egész hadsereg főparancsnokának ajánlják, de a császári udvar, mint mindig ezúttal is a magyarok ellen döntött. Így Dobó „csak” a haditanács tagja lett.

WATHAY FERENC

Kapitány

Nádasdy a „fekete bég” hadnagya, a hosszú háború kiváló vitéze. Mint Székesfehérvár hős kapitánya kerül török fogságba, ahol megírja és megrajzolja híres verses könyvét.

BOSNYÁK TAMÁS

Kapitány

1580 – 1634

A korszak egyik leghíresebb végvári tisztje, Surány, Érsekújvár, majd Fülek kapitánya.

HORVÁT BARBARICS GYÖRGY

Kapitány

A bányavidéki végházak híres kapitánya, aki rendszeres bajvívó volt és minden viadalát megnyerte a törökkel szemben.

EÖRSY PÉTER

Dunántúli kapitány- helyettes

Mint közhuszár kezdte hadi életét, de vitézsége folytán gyorsan emelkedett a ranglétrán. Először Pápán kapitány, majd Pálffy Miklós helyettese. Országos hírű vitézzé a 15 éves háborúban lett. Mint Esztergom kapitánya megvédte mindenkor e fontos erődítményt, majd 1602-ben az egri pasa seregét a sík mezőn meglepte és tönkreverte. Mint naszádos kapitány a Dunán is sikerrel hadakozott a török ellen. Legvéresebb harca Győr 1598-as visszavételénél volt, ahol a diadalban oroszlánrészt vállalt. Ugyancsak ő foglalta vissza Pestet. Itt érte a halál, menekülő katonái – akiket fel akart tartani – eltaposták.

MAGYAR BÁLINT

Főkapitány

Nádasdy vitéze volt, akitől a törökök tartottak, de becsülték is. Hírnevét Musztafa Kászon jeles török bajvívó legyőzésével alapozta meg. 1556-ban a Babócsa melletti győztes csatában már 2 ezer lovast vezényelt. Ezt követően három évtizednél tovább védelmezte Szigliget és Fonyód végvárat, meg is tartotta azokat becsülettel. Halála után ezek a várak rövidesen elestek.

BORBÉLY GYÖRGY

Főkapitány

1540 – 1603

A századforduló híres magyar hadvezére, még Báthory lengyel háborúiban tanulta a hadimesterséget, majd törökverőként lett ismert.

GREGORÓCZY VINCZE

Főkapitány

Győr nagyhírű parancsnoka, a lovas harc mestere, vitéz törökverő.

BORBÉLY ANDRÁS

Kapitány

Egri lovas tiszt, híres törökverő az 1582-es ónodi csatában szétverte a szolnoki bég seregét.

FRANCSICS GÁSPÁR

Kapitány

Körmend kapitánya, vakmerő portyáiról ismert törökverő tiszt.

GESZTY FERENC

Kapitány

Diósgyőri kapitány, neves törökverő, később az erdélyi hadak győzelmes hadvezére.

KOMORNYIK FERENC

Ezredes

1570-ben Schwendl seregében egy magyar gyalogezrednek volt a parancsnoka, jeles vitéz, janicsár golyótól sebesülten került török fogságba.

RÁKÓCZI ZSIGMOND

Erdély fejedelme

1544 – 1608

Az 1588. évi szikszói győzelem főparancsnoka, élete végén Erdély fejedelme, a nagyhírű dinasztia megalapítója.

BOCSKAI ISTVÁN

Erdély fejedelme

1557 – 1606

Korán kitűnt nagyszerű hadvezéri képességeivel, amelyet csak szervezési készsége múlt felül.

1595-ben a diadalmas gyurgyevói csatában legyőzte a törököket, majd Álmosdnál a német zsoldos sereget. Mint fejedelem a szabadságharca alatt nagyszabású hadjáratokat vezetett és mindig diadalmaskodott. Felelőtlen kalandokba nem bocsátkozott. A hajdúk letelepítésével és gyalogos katonákká való kiképzésével már egyedül is kiérdemelte volna becsült helyét a nagy magyar hadvezérek sorában.

BARABÁS PÉTER

Hadnagy

1596-ban Lippán hősi halált hal a török elleni védelmi harcban.

BOSNYÁK TAMÁS

Főkapitány

1580 – 1634

A korszak egyik leghíresebb végvári tisztje, csatlakozik Bocskaihoz, de a fejedelem halála után királyhű tiszt lesz.

CSATÁRY JÁNOS

Kapitány

Végvári tisztből lett híres hajdúkapitány. 1659-ben Sarkad kapitányaként halt hősi halált.

DESSEWFFY JÁNOS

Kapitány

A XVI. Század végén Báthory Zsigmond udvarában tűnik fel, később jeles hajdútiszt, Bocskai alatt neves várkapitány Érsekújvárott, majd Tokajban.

ELEK JÁNOS

Főkapitány

? – 1611

Bocskai majd Báthory fejedelmek híres hajdúkapitánya, Radu oláh vajda lefejeztette.

KOLLONICH SIEGFRIED

Feldmarsall

1572 – 1624

Német származású, de magyar szívű jeles végvári tiszt, aki végigharcolja a török elleni háborúkat.

1614-ben rebellió gyanúja miatt a Habsburg kormányzat letartóztatja, de mivel Bethlen ellen kell a jó hadvezér, szabadon engedik, és vezértábornaggyá nevezik ki.

LIPPAI BALÁZS

Hajdúvezér

? – 1605

A közkatonából lett híres hajdúvezér először a császári seregben tevékenykedett, hamar kitűnt rámenős vakmerőségével és kegyetlenségével. Nagy szerepet játszott a hajdúk Bocskai mellé állításában. Féktelen természete miatt népszerűtlen lett és katonái meggyilkolják.

KESZI NAGY ALBERT

Kapitány

A 15 éves háborúban feltűnt híres hajdúkapitány, Bocskai alatt is kitűnteti magát. 1606-ban Szamosújvár kapitánya.

NÉMETHY GERGELY

Hajdúvezér

Nemesi származású hajdúfőkapitány, aki a Dunántúlon váltakozó harcokat vívott a császáriakkal. A rajtaütés, portyázás kiváló mestere volt.

NÉMETI BALÁZS

Hajdúvezér

? – 1604

Elsők között csatlakozott Bocskaihoz, Osgyánnál reménytelen helyzetben is ütközetet vállal, hogy a fejedelem seregeinek bekerítését megakadályozza. A kudarcon feldühödött császári vezér Basta, a sebesülten fogságba került hős hajdúvezért kivégeztette.

SZELESTEY JÁNOS

Hajdúvezér

? – 1602

Híres erdélyi végvári tiszt a 15 éves háború idején, kapitány Világos várában, 1598-ban Nagyvárad védelmében küzd sikeresen. Szolgái Basta felbérlése alapján meggyilkolják.

SEGNYEY MIKLÓS

Hajdúvezér

Törökverő hős, Báthory Zsigmond udvari lovagja, a fejedelem halála után Habsburg szolgálatban vezetett eredményesebben nagyobb hajdúcsapatot. Feltétel nélkül csatlakozott Bocskaihoz, s mint hadvezér a rajtaütések mesterének bizonyult.

THURZÓ GYÖRGY

Nádor

1567 – 1616

1593-tól végigharcolja a török háborút, tehetséges és császárhű katona, bár protestáns, mégsem csatlakozott Bocskaihoz.

NAGY ANDRÁS

Főkapitány

? – 1612

Bocskai híres hajdúvezére, az ő fegyverei segítették uralomra Báthory Gábort, aki az erdélyi mezei hadak főkapitányává nevezte ki.

BÁTHORY GÁBOR

Erdély fejedelme

1589 – 1613

Erdély tragikus sorsú „tündérkirályfia”, az utolsó Báthory egyesítette magában családja katonai tehetségét, de szertelen életvitelét is.

Sikeres hadjáratot vezetett az oláhok ellen, aztán legyőzte a Forgách Zsigmond, vezette császári csapatokat is, majd a Habsburg orientáció híve lett. Fiatalon meggyilkolták.

BETHLEN GÁBOR

Erdély fejedelme

1580 – 1629

A nagy fejedelem, Erdély aranykorának kovácsa, inkább államférfi és tudós volt, mint katona. De a sors rákényszerítette, hogy egész életében hadakozzon.

Alapvető politikai célkitűzései a nemzet és a vallás szabadságának visszaállításában és védelmében voltak meghatározva. Ennek rendelte alá hadászatát. Az elért sikerek Bethlen egyszemélyi katonai és politikai vezetéséből, a kiemelkedő képességeiből eredtek. A fejedelem fölényes hadvezetése, amelyet a célok és eszközök összhangja, az idő és tér helyes kihasználása, az erőviszonyok reális felmérése jellemzett, nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy európai méretekben kislétszámú, hiányos fegyverzetű és képzettségű hadserege olyan tényezővé vált a harmincéves háborúban, amelynek harcértékével barát és ellenség egyaránt számolt.

ABAFY MIKLÓS

Seregvezér

1613-tól kapitány Tokajban, majd ő vezeti a Báthory Gábor segítségére küldött magyarországi hadakat. Bethlenhez csatlakozva a fejedelem egyik legeredményesebb hadvezére lett.

BATTHYÁNY FERENC

Főgenerális

? – 1625

A Dunántúl leggazdagabb főura. Már fiatal korában részt vett a törökellenes harcokban. A Bocskai vezette szabadságharc idején, császári oldalon állt. 1619 végén, mint dunántúli főkapitány kapcsolatba került Bethlennel, a fejedelem támadása után főgenerális lett és mindvégig kitartott mellette.

BŐJTI ISTVÁN

Főkapitány

Az erdélyi hadsereg főkapitánya, részt vett Bethlen majd I. Rákóczi György összes hadjáratában.

BORNEMISSZA JÁNOS

Vicegenerális

Mind Bocskai, mind Bethlen háborúiban jeles hajdúvezér. A nagy fejedelem halála után a császáriak oldalára állt.

BUCSI BENEDEK

Hajdúkapitány

Neves hajdúvezér a Bocskai szabadságharc idején, 1619-ben Bethlen előhadának parancsnoka.

DELI SZÁVA

Hajdúkapitány

Előbb császári szolgálatban állt, majd 1604-ben Bocskaihoz csatlakozott. 1616-ban a dési ütközetben Bethlen egyik hadoszlopát vezényelte.

EGRY ISTVÁN

Hajdúfőkapitány

Bocskai, majd Bethlen híres vezére, 1604-ben Kereki várának hős védője, majd a testőrcsapatok parancsnoka. Bethlen alatt, nagyobb seregtesteket is vezényelt, kiválóan.

HALLER GYÖRGY

Főkapitány

1594 – 1633

Erdélyi nemes, 1620-ban Bethlen főkapitányaként harcol a dunántúli hadszíntéren.

HORVÁTH ISTVÁN

Generális

Bethlen egyik neves hadvezére. 1620 májusában a csehek oldalán harcol. 1621-ben nevéhez fűződik a Buquoi halálával végződő érsekújvári győzelem. 1623-ban a mezei hadak generálisa, mind ilyen meg is sebesül. Az 1626-os hadjárat alkalmával Bethlen előhadát vezette, de ez alkalommal árulás gyanújába került és kegyvesztett lett.

KOHÁRY PÉTER

Főkapitány

A korszak ismert katonája, részt vett a török elleni harcokban, 1618-ban vitézségéért bárói rangot kapott. 1619-ben Bethlen fogságába kerül, szabadulása után is a király oldalán harcol.

KORNIS ZSIGMOND

Generális

1578 – 1648

Báró, erdélyi főúr, neves hadvezér. 1603-ban Basta mellett tevékenykedett. Bethlen uralkodása idején az erdélyi hadak generálisa. Részt vett a hadjáratokban. 1636-ban I. Rákóczi György katonáit vezette győzelemre.

NAGY PÁL

Főkapitány

Bethlen majd I. Rákóczi György gyalogkapitánya, Bethlen kedvelt embere, uralkodása alatt főkapitányi tiszteket töltött be.

PETNEHÁZY ISTVÁN

Főgenerális

A XVII. Század első évtizedeinek neves hadvezére, jenői főkapitány. 1602-ben sikeresen küzdött a török ellen, majd Bocskai oldalán harcolt. Mint Bethlen rendíthetetlen híve részt vett annak minden hadjáratában. 1626-ban ő volt az összes magyar hadak fővezére Drégelypalánknál.

RHÉDEY FERENC

Főkapitány

? – 1621

A korszak egyik leghíresebb magyar hadvezére. Egyszerű végvári közkatonákból lett a Füleki vár kapitánya, majd csatlakozott Bocskaihoz, aki bárói rangra emelte. Nevéhez fűződik az 1616-os konyárdi győzelem. A 30 éves háború cseh etapjában ő vezette Bethlen seregét.

I. RÁKÓCZI GYÖRGY

Erdély fejedelme

1593 – 1648

Sem politikusként sem hadvezérként nem mutatkozott kisebbnek Bethlen Gábornál, sőt eredményeit nézve nem egy téren túl is szárnyalta nagyformátumú elődjét. Kisebb létszámú, rosszabb fegyverzetű seregével nagyobb eredményt ért el, mint Bethlen az összes hadjáratával. Harcaival a haza és a vallás szabadságát kívánta szolgálni, a török hódoltság e kétségtelenül kimagasló egyénisége.

LÓRÁNTFFY ZSUZSANNA

Fejedelem- asszony

1600 – 1660

I. Rákóczi György hitvese, segítője, támasza, a kor kiemelkedő nőegyénisége.

KEMÉNY JÁNOS

Erdély fejedelme

1607 – 1662

1630-tól főkapitány Fogarasban, majd I. Rákóczi György sikeres hadvezére. II. Rákóczi György lengyelországi hadjáratánál fogságba esik, és ott írja meg híres „Önéletírását”. Erdély fejedelmeként a török elleni harcban veszti életét.

CHERNEL GYÖRGY

Hajdúkapitány

Kiváló vitéz, részt vett Bethlen és Rákóczi György szabadságharcában.

GAUDI ANDRÁS

Skót származású híres tüzértiszt, I. Rákóczi György neves hadvezére, 1658-ban Nagyvárad sikeres védelmezője.

TÖRÖK ISTVÁN

Hajdúkapitány

Bocskai szabadságharcában már egy hajdúezred élén állt, jelentős szerepe volt Bethlen hadjárataiban, ahol csapatparancsnokként szolgált.

THURZÓ IMRE

Generális

1598 – 1621

Mint buzgó protestáns csatlakozott Bethlenhez, akinek hadseregében generálisi tisztséget töltött be, de diplomáciai feladatokat is ellátott. Korának egyik legműveltebb embere volt.

II. RÁKÓCZI GYÖRGY

Erdély fejedelme

1619 – 1660

Fiatal, ambiciózus és ragyogóan tehetséges fejedelem a nemzeti királyság eszméjét akarta feltámasztani. Nagy győzelmei az oláhok, majd a törökök felett felcsillantotta a reményt, amely aztán elveszett a galiciai hófödte síkságon. A lengyel koronát nem tudta elnyerni és saját fejedelemségéért is élethalál harcot kellett folytatnia. A török elleni harcban érte a dicsőséges halál a fenesi síkon.

ZRÍNYI GYÖRGY

Horvát bán

1598 – 1626

Félelmetes törökverő, nagyhírű és remek képességű lovas parancsnok. Bethlen ellen sikeresen harcolt, Wallensteinnel több összetűzése volt, a cseh kalandor megmérgeztette.

FORGÁCH ÁDÁM

Tábornagy

1601 – 1681

1643 – 1656-ban Felső – Magyarország főkapitánya, 1663-ban Érsekújvár parancsnoka. 1652-ben a nagyvezekényi ütközetet vezényli. Az első magyar, aki a Habsburgoktól tábornagyi rangot kapott.

WESSELÉNYI FERENC

Nádor

1605 – 1667

Először Füleken kapitány, majd Felső – magyarországi főkapitány.

Mint ilyen harcol I. Rákóczi György ellen, Murány várát híres hadicsellel, a védő „vénus” Széchy Mária kezének elnyerésével veszi be. Később nádorispán. A Habsburgok ellen összeesküvést szervez, a gyalázatos haláltól csak váratlan elhunyta menti meg.

ZRÍNYI MIKLÓS

Gróf, horvát bán

1620 – 1664

A költő és a hadvezér, a szigetvári hős dédunokája, korának legnagyobb magyarja.

Császárhű tisztként harcol a protestánsok ellen, a törököknek, pedig egyenesen réme.

Téli hadjáratával, az eszéki híd felgyújtásával európai hírnévre tesz szert. Mindenhol őt tekintik a török ellenes harc hivatott hadvezérének, haditetteiért megkapja az Aranygyapjas Rendet. A császári udvar azonban rendszeresen mellőzi. A törökkel való békesség kedvéért odadobják híres várát Zrínyi – Újvárt és a kevésbé tehetséges Montecuccolit nevezik ki főhadvezérnek. Az elkeseredett Zrínyi ekkor szövetséget keres II. Rákóczi Györgynél.

1664-ben egy vadkan- vadászaton gyanús körülmények között életét veszti. Valószínű, hogy az udvar gyilkoltatta meg.

Hadvezéri ténykedése mellett, hallhatatlan irodalmi műveket is alkotott, így a dédapja emlékét szolgáló „Szigeti veszedelmet” majd több katonai szakkönyvet írt.

Híres jelmondata „Ne bántsd a magyart!” a nemzet szállóigéjévé vált.

ZRÍNYI PÉTER

Gróf, horvát bán

1621 – 1670

A nagy Zrínyi Miklós testvéröccse. Szintén híres törökverő, aki megelégelve az udvar aljas politikáját Wesselényivel összeesküdött. Leleplezésük után fogolyként Bécsújhelyre viszik, ahol gyalázatos módon lefejezik.

NÁDASDY FERENC

Gróf, országbíró

? – 1670

A szentgotthárdi csata egyik hőse, részt vesz a Wesselényi féle összeesküvésben, ezért életével fizet, Bécsújhelyen őt is lefejezik.

FRANGEPÁN KATALIN

Zrínyi Péter hőslelkű felesége, lángoló magyar hazafi az összeesküvés lelke. Zrínyi Ilona édesanyja. A Habsburgok börtönében megtébolyodott a szenvedésekben.

ZRÍNYI ILONA

Fejedelemasszony

1653 – 1703

A legnagyobb magyar asszony, II. Rákóczi Ferenc édesanyja. Korán özvegységre jut, majd szerelmi házasságot köt Thököly Imrével. Életútja a hazaszeretet, a hősiesség és az emberiesség ragyogó példája.

Thököly bukása után még három évig védelmezte dicsőségesen Munkács várát, ahonnan három császári generális takarodott el szégyenszemre. Méltán írhatta hát a világszép Zrínyi Ilona a török szultánnak, nem kis büszkeséggel, „Munkács várát, mint egy pasa oltalmaztam.”

Fogságát, majd száműzetését is méltósággal viselte. Nevét a nemzeti kegyelet méltán kapcsolta össze a bátorság és az állhatatosság fogalmával.

THÖKÖLY IMRE

Erdély fejedelme

1657 – 1705

A legendás kuruc király történelmünk egyik legnagyobb hadvezére. 1676 végén egy demoralizálódott bujdosó hadinépből rövid idő alatt hadsereget kovácsolt. Így robbant be a hadvezérségbe a nem egészen 22 esztendős Thököly Imre, hogy közel két évtizeden át vezesse a Habsburg ellenes küzdelem harcosait. Kortársai hamar felismerték katonai lángeszét. Tapasztalt francia tisztek úgy referáltak a Napkirálynak, hogy az ifjú Thököly egy katonai géniusz, aki megéri, hogy támogassák. Más kortársak Gusztáv Adolfhoz hasonlították őt. A hadvezéri érdemeket nem vitatták el Thökölytől ellenfelei sem, a híres Savoyai Jenő és Badeni Lajos. Mint hadszervező egy reményvesztett alaktalan tömegből szervezett olyan hadsereget, amellyel számolt a világ három akkori legnagyobb hatalma a török, a Habsburg birodalom és Franciaország.

Mint stratéga kiváló volt, mindig a támadás jellemezte. Hadászati tervezése a politikához igazodott. Taktikusként két nyílt csatát vezényelt – szikszói, zernyesti – és – mindkettőben megsemmisítő győzelmet aratott. Méltán nevezték a magyar szabadság „Hektorának.”

BATTHYÁNY ÁDÁM

Főkapitány

1610 - ?

Zrínyi hűséges társa a török elleni harcokban. Bár az udvar többször megrótta, békebontás címén, egyéni katonai akciói révén, a katonai ranglétrán gyorsan emelkedett, 21 éves korában már dunántúli főkapitány. 1668-ban dicsőségesen harcol Budavár falai alatt.

KOHÁRY ISTVÁN

Gróf, országbíró

1649 – 1731

Ha a katonai vitézség, az államférfiúi lelkiismeretesség s a hívő emberi nagyság elé tükörképet kellene állítani a magyar történelmi galériából nem utolsó helyre kerülne Koháry gróf. Megfélemlíthetetlen hősnek bizonyult, mint Fülek kapitánya, türelem és szenvedés apostolának, mint Thököly Imrének foglya, bölcsnek és igazságosnak országbírói méltóságában, hűségesnek a király és az egyház szolgálatában.

PETNEHÁZY DÁVID

Ezredes

Thököly legendás kuruc főtisztje, aki urának fogságba esése után a török ellen fordult és a császár zászlója alatt küzdött a felszabadító háborúban. Neve Buda hőseként lett közismert, mert a vár ostrománál, 150 éves török uralom után ő tűzte ki elsőnek a szűz – máriás magyar lobogót. „Hálából” később Lipót császár megmérgeztette.

FIÁTH JÁNOS

Őrnagy

Híres határőrtiszt Győrben, 1686-ban a Buda visszavételéért vívott harcban különösen kitűnt.

ZRÍNYI ÁDÁM

Gróf, alezredes

1662 – 1691

A nagy Zrínyi Miklós fia a török háborúban Caprara császári generális lovas ezredét vezette.

Vitézsége, bátorsága példabeszéd volt, mint a saját, mint az ellenséges csapatok között. Az 1691. évi hadjáratban Eszéknél, ahol édesapja annak idején legnagyobb hadisikerét aratta, török golyótól találva hősi halált halt.

KISS BALÁZS

Ezredes

A huszárság tündöklő múltjában Kiss Balázst igen előkelő hely illeti meg. Az ő vitézi tetteit még a német generálisok is csodásnak hirdették. Közvitézből küzdötte fel magát, és mint a Barkóczy huszárezred parancsnoka ezernyi dicső haditettet hajtott végre. Mindvégig megmaradt a császár hűségén. Amikor szolgálata letelt az udvar elfelejtkezett róla, koldusszegényen halt meg.

CSONKABÉG

Ezredes

? – 1705

A török származású főtiszt igazi neve Mehmet volt, de mint híres végvári lovasvezér, félkarja miatt a „Csonkabég” nevet kapta magyar ellenfeleitől. Thökölyhöz szoros barátság fűzte, szpáhijai élén több hadjáratban részt vett.

Buda visszavételénél került magyar fogságba. Tíz évi raboskodás után megtért és a spanyol örökösödési háborúban már egy magyar huszárezred élén állott.

Valamennyi egykori irat elismeri, hogy „Csonkabég” örök dicsőséget szerzett magának és a magyar huszárságnak. A híres Savoyai Jenő így jellemezte őt: „Serény mint a sólyom, gyors mint a villám és bátor mint az oroszlán.” Az örökösödési háború fénypontjai azok a hihetetlen huszárbravúrok, a páratlan vakmerőséggel, de egyúttal tudással végrehajtott lovastámadások, amiket „Csonkabég” vitt véghez. Osztrák báróságot kapott Czunkenberg néven. 1705-ben a Mosel mellett hősi halált halt.

ZÁMORY GYÖRGY

Naszádos kapitány

Bécs ostrománál tűnik ki és olyan elszántan harcol, hogy a német generálisok külön jutalomra terjesztik fel a császárhoz.

MOLNÁR JÁNOS

Ezredes

Bécs ostromának idején és Krems alatt tűnik ki, Pataknál lever egy kisebb kuruc sereget, amire 2500 kuruc pártol át hozzá és belőlük alapít könnyű lovas ezredet. Ő fogja el Thököly kancelláriáját, később 12 várat foglal vissza a töröktől. Elismerésül 10000 forintos donációt kap a császártól.

SERÉNY KÁROLY

Gróf, táborszernagy

A tehetséges katona Miksa Emánuel bajor választófejedelem udvarában nőtt fel és jutott el magas rendfokozatához. Így bár bajor egyenruhában, de magyar szívvel a visszafoglaló háborúk egyik kimagasló hőse, vezére lett, aki csapatai élén oroszlánrészt vállalt Buda, majd Nándorfejérvár visszavételében.

LEHMANN GOTTFRIED

Kapitány

? – 1701

A porosz származású császári tiszt a halálos ítéletét váró Rákóczi börtönőre volt. Mint ilyen, saját elhatározásából megszöktette a fejedelmet, minden jutalom nélkül önzetlenül. Ezzel belépett a történelembe. A császári hadbíróság ezért felnégyeltette. Becsületes magyarok temették el és kőszegi sírján mindig van friss virág.

DEÁK PÁL

Ezredes

Félelmetes hírnévre szert tevő császárhű huszártiszt, aki a maga alapította ezredével a felszabadító háborúkban a törökök réme lett. Villámgyors portyázásaival, rajtaütéseivel a spanyol örökösödési háborúban is kitűnt.

KISFALUDI LÁSZLÓ

Ezredes

Kurucból lett császári tiszt, aki a török elleni harcok egyik hősévé vált. Azon kevés parancsnokok közé tartozott, akiknek emlékét vers is őrzi s ebben így jellemzik:

„Vitézségben is volt mindenkor

forgandó,

Csatákon, harcokban hírt és nevet kapó.”

BÓNIS FERENC

Vicegenerális

Batthyány Ádám mellett tanulta a hadimesterséget, majd II. Rákóczi György hadi tisztje lett. A Wesselényi féle összeesküvés után is folytatni akarta a harcot, de Habsburg kézre került és ő is vértanúhalált halt.

SZUHAY MÁTYÁS

Generális

I. Rákóczi György háborúiban még inkább csak fékezhetetlenségéről volt híres, II. Rákóczi György ellenben már a legértékesebb alvezérei közé sorolta. A pálülési török elleni ütközetben sikeresen vezényelte az erdélyi had balszárnyát.

SZŐCS JÁNOS

Kapitány

A katonai ismereteit és tudását a végeken szerezte és oroszlánrésze volt az 1672-es enyickei győzelem kivívásában. Thököly egyik legmegbízhatóbb tisztje volt, aki ezereskapitányként jeleskedett még a Rákóczi szabadságharc idején is.

SZIRMAY ANDRÁS

Hadmérnök

Első ilyen képzettségű a kuruc hadsereg soraiban, Thököly iskolatársa és rendíthetetlen híve. A csaknem 100 esztendőt megért katonának oroszlánrésze volt Kassa elfoglalásában.

OTTLYK GYÖRGY

Ezredes

Kiváló katonai erényekkel rendelkező tiszt, aki kivette részét a török-elleni, majd a kuruc-kori harcokból. Később a császáriak oldalára állt.

II. RÁKÓCZI FERENC

Vezérlőfejedelem

1676 – 1735

A magyar történelem talán legfényesebb és legtragikusabb csillaga.

Pályáját kijelölte a Zrínyiek, Rákócziak vére, Thököly nevelése. 1703-ban kibontja a felkelés selyemzászlaját s köszönti rajta népét: „Cum Deo pro patria et libertate!” A fiatal vezér fenséges alakja valami hihetetlen varázserővel vonta magához a magyarságot. Az egész ország a haza szabadítóját üdvözölte benne, aki képes orvoslatot szerezni a nemes magyar nemzet megújult régi sebeire. A kurucok a magyar szabadság új keresztesvitézeivé váltak s a mozgalom legfőbb vezére Rákóczi Ferenc lett. Lépte nyomán megreng a vereckei hágó, megdobban minden magyar szív, mikor rálép a Kárpátoknak az Alföldre tekintő sziklaormára, hogy seregszemlét tartson vérző nemzetén. Elhivatottsága vezérnek, politikusnak és diplomatának teszi meg egyszerre, de tragikuma, hogy több benne a becsület, mint a számítás, nemesebb a szív mint az ész tisztánlátása és így bukása menthetetlen.

Szegény népéből megteremtette a nemzeti hadsereget, úgy mint azt Zrínyi Miklós elképzelte. Hadi szerencséje, majd tragikuma nem változtatott nemes lelkületén, mindig és mindenütt megmaradt nemzete felszabadítójának. Tragikus sorsa haló porában is üldözi, idegen uralom alatt nyögő magyar földben nyugszik a magyar szabadság legtündöklőbb alakja.

BERCSÉNYI MIKLÓS

Gróf, főgenerális

1665 – 1725

Fiatal tisztként részt vett Buda visszavételében, majd Szeged főkapitánya. 1691-től Ung megye főispánja és bányavidéki vicegenerális. Fokozatosan szembefordul a bécsi udvar abszolutizmusával és Rákóczival együtt szervezkedésbe kezd. Ennek leleplezésekor 1701-ben sikerült Lengyelországba menekülnie, ahol aktív és sikeres tevékenységet folytatott a fegyveres felkelés megszervezéséért.

A szabadságharc alatt a kuruc sereg főgenerálisa, 1707-től fejedelmi helytartó. Lánglelkű hazafi, nagyszerű szervező, a kuruc sereg létrejöttében oroszlánrésze volt, sajnos hadvezérként nem bizonyult olyan tehetségesnek, mint egyéb téren.

Elkísérte a fejedelmet a száműzetésbe is, Rodostóban halt meg.

ANDRÁSSY PÁL

Báró, tábornok

1665 - ?

Esztergom kapitánya, majd császári ezredes. 1702-ben Itáliában harcolt, 1704-ben hazaszökött és Rákóczi seregében egy gyaloghajdúezredet vezényelt. Főleg a Dunántúlon ért el harci sikereket, a fejedelem előléptette tábornokká. A trencsényi vesztes csatában, hajdúi élén emberfeletti hősiességről tett tanúbizonyságot.

ANDRÁSSY GYÖRGY

Báró, tábornok

1650 – 1725

Thököly főtisztje, aki azonnal csatlakozik Rákóczihoz. Kitűnő, bátor lovastiszt, aki különösen kitűnt a nagyszombati, majd a pudmerici ütközetekben, ahol lovasezrede élén a végsőkig kitartott. 1710-ben egy évig védte már reménytelen helyzetben Krasznahorka várát.

ANDRÁSSY ISTVÁN

Báró, tábornok

1652 - ?

Thököly híve, 1703-tól Rákóczi ezredese, majd később tábornok. Lovas hadosztály parancsnokként 1706-ban Győrvárnál megveri Heister Hannibál generális seregét. 1710-ben mulasztása révén Lőcse a császáriak kezére került. Ezt az eseményt dolgozta fel Jókai a „Lőcsei fehér asszony” c. regényében.

ANDRÁSSY MIKLÓS

Báró, tábornok

1654 - ?

A kuruc hadsereg dervis generálisa, legendás hírnévre tett szert. Mint minorita szerzetes egy tatár lovas csapatot szervezett és ezekkel a legvakmerőbb haditetteket hajtotta végre.

BEBOCHAY FERENC

Brigadéros

? – 1710

Előbb a Dunántúlon, majd a Felvidéken harcol hősiesen és eredményesen lovas- brigádja élén.

1710 januárjában a romhányi csatában hősi halált halt.

BAGOSSY PÁL

Brigadéros

? – 1710

1702-ben hajdúezredet alapított, amelynek élén Itáliában harcolt s az ivreai győző nevet érdemelte ki.

1707-től Rákóczi zászlója alatt szolgált, becsülettel és hűséggel. 1710-ben pestisjárvány áldozata lett.

BALOGH ISTVÁN GALÁNTAI

Brigadéros

Híres kuruc lovasparancsnok, minden jelentősebb ütközetben hősiesen harcolt. 1706-ban egy lovas különítménnyel Bécsig portyázott s majdnem elfogta József császárt.

BARKÓCZY FERENC

Gróf, tábornagy

? – 1709

Thököly híres kuruc lovasvezére, aki a fejedelem török fogsága idején csatlakozik a felszabadító csapatokhoz. Részt vesz Buda visszavételében, majd olyan sikeresen küzd, hogy a császári haditanácstól vicegenerálisi rangot kap.

Idős kora ellenére azonnal csatlakozott Rákóczihoz, a fejedelem tábornagyi kinevezésével egyidőben a Duna-Tisza- köze főkapitányává teszi.

BERTHÓTHY FERENC

Altábornagy

? – 1710

Mindjárt a felkelés elején csatlakozott Rákóczihoz. Előbb lőcsei kapitány, majd kassai vicegenerális, később Felső-Magyarországi főkapitány. Hadellátási tevékenysége jelentős, ezenkívül diplomáciai megbízásokat is teljesített.

BERTHÓTY ISTVÁN

Brigadéros

? – 1709

Mint végvári tiszt harcolt a török ellen, a visszafoglalás után szolnoki kapitány.

Csatlakozik Rákóczihoz és vitézségével kiérdemli a brigadérosi címet. 1707-től haláláig Érsekújvár parancsnoka.

BEZERÉDY IMRE

Brigadéros

1679 – 1708

Vakmerőségéről legendás kuruc főtiszt, a portyázások nagymestere, a császáriak réme. Számtalan császári tisztet ölt meg párviadalban. Gyakran vezetett vakmerő vállalkozásokat egészen Bécsig.

1708-ban át akart állni a császáriakhoz, ezért a fejedelem Sárospatakon lefejeztette.

BÓNÉ ANDRÁS

Ezredes

1655 – 1707

Végvári hadnagyként szolgált. A szegénylegények legjellemzőbb képviselője. A kuruc mozgalom egyik szervezője, majd a harcok hőse. Főként az Alföldön, majd Erdélyben vitézkedett.

BUDAI ISTVÁN

Tábornok

1657 – 1710

Bihar megye alispánjaként csatlakozott a felkeléshez, mint lovasezred parancsnoka több ütközetben részt vett, a megbízhatóság mintaképe volt. A pestisjárvány okozta halálát.

BOTTYÁN JÁNOS

Tábornok

1643 – 1709

Fiatalon végvári katona, zsámbéki alkapitány, 1692-től császári ezredes. 1704-ben csatlakozott a fejedelemhez, aki tábornokká nevezte ki. Bottyán nevéhez a legjelentősebb kuruc sikerek fűződnek. Érsekújvár elfoglalása, a Dunántúl felszabadítása, majd megvédése a császáriak koncentrált támadása ellen.

A trencsényi csata után a bányavárosok katonai parancsnoka.

A szabadságharc, talán legtehetségesebb parancsnoka. ÁBRA

BÉRI BALOGH ÁDÁM

Brigadéros

1665 – 1711

A szabadságküzdelem legnemesebb, legnagyobb kuruc hőse.

Végvári kapitány, majd Rákóczi tisztje. Tehetséges seregvezér, mint ilyen a szabadságharc kevés győztes ütközetének vezénylő tábornoka. Az ő nevéhez fűződik a kenesei, majd a szomolányi diadal. Vakmerő portyázásaival félelmetes hírnévre tesz szert.

1710-ben a rácok törbecsalják, elfogják és a híres nevezetes hőst, kiszolgáltatják a császáriaknak. Mivel nem hajlandó megtagadni elveit, a császár lefejezteti. Vértanú emlékét, legendák, népmesék, népdalok őrzik ma is.

CZELDER ORBÁN

Brigadéros

1674 – 1717

A szepességi polgárcsalád sarja először a császári hadseregben szolgált, de már 1703-ban csatlakozott a fejedelemhez. 1705-től ezredes, 1709-től brigadéros. Tevékenységét szigorú kötelességtudás, hűség és vitézség jellemzik.

A szabadságharc bukását követően összeesküvést kezdeményez Bécs ellen, ezért kivégzik.

CSAJÁGHY JÁNOS

Brigadéros

Fejér megyei nemes, mint kuruc ezredes egy kitűnő hajdú gyalogezred parancsnoka. A szerencsétlen trencsényi csatában igen nagy vitézséggel harcolt ezrede élén. Később a fejedelem brigadérossá nevezte ki és egy hadosztályt vezényelt. A szatmári béke egyik aláírója.

CSÁKY ISTVÁN

Gróf, tábornok

1659 – 1729

Bercsényi Miklós sógora, Bereg és Ugocsa megyék főispánjaként Dolhánál még a kurucok ellen harcolt. 1705-ben csatlakozik Rákóczihoz, aki a hadellátási szervezet vezetőjévé nevezte ki.

1711 után királyi főpohárnok mester.

CSÁKY MIHÁLY

Gróf, altábornagy

1676 – 1757

1704-ben Szepesvár feladása után csatlakozik Rákóczihoz. 1705-ben már tábornok, 1708-tól mint altábornagy nagyobb kuruc seregtesteket vezényel. Sajnos hadvezéri képességei nem állnak arányban hűségével. A fejedelmet elkísérte Rodostóba is, ott halt meg.

CSÁKY LÁSZLÓ

Gróf, tábornok

1641 – 1708

Rögtön a felkelés elején csatlakozik a Pró Libertatés zászlóhoz. Lovas hadosztályával több ütközetben részt vett, főleg Erdélyben. Hadvezetését azonban nem kísérte szerencse.

DEÁK FERENC

Ezredes

1652 - ?

Híres kuruc lovas tiszt, Szolnok elfoglalásával, majd Kreutz császári tábornok rác seregének szétverésével tette ismertté a nevét.

EBECZKY ISTVÁN

Tábornok

1670 – 1719

A fejedelem egyik legtehetségesebb lovasparancsnoka, vitézsége, ügyességgel és hűséggel párosult.

Minden nagy ütközetben részt vett és a vereség nem rajta múlt, mert lovas hadosztályával mindig csak beosztottként, alárendelt szerepet kapott. Magasabb parancsnokságot, önálló feladatot Rákóczi feudális gondolkodása miatt nem tölthetett be.

Ungvár utolsó kuruc parancsnoka volt.

ESZE TAMÁS

Brigadéros

1666 – 1708

Tarpai jobbágy, részt vett a hegyaljai felkelésben, 1701-től a kuruc szervezkedés egyik irányítója.

1703-ban Rákóczi ezredessé nevezi ki és egy „talpas” – gyalogos – brigád élére állítja. Harcolt Erdélyben, a Felvidéken és Tiszántúlon. A fejedelem 1708-ban családjának nemességet, neki pedig brigadérosi rangot ajándékoz.

Két kuruc csapat összetűzésének lecsillapításakor vesztette életét.

ESTERHÁZY ANTAL

Gróf, tábornagy

1676 – 1722

A császári hadsereg ezredeseként a Rajna vidéken harcolt, 1704-ben csatlakozik Rákóczihoz.

A fejedelem tábornokká léptette elő és egy hadteste, később egy egész kuruc hadsereg parancsnokává tette. A kuruc hadsereg kevés tábornagyainak egyike. Seregével főleg a Dunántúlon és a Vág mellékén harcolt. Jól képzett, magas tudású katona, aki azonban elképzeléseit a gyakorlatban nem tudta megvalósítani. Elkísérte a fejedelmet a száműzetésbe is, Rodostóban halt meg.

ESTERHÁZY DÁNIEL

Gróf, altábornagy

1663 – 1714

Császári ezredesként részt vett a törökellenes háborúkban. 1704-től kuruc generális, majd 1708-tól altábornagy. Hadtestével főleg a Dunántúlon harcolt. Kassa utolsó kuruc parancsnoka is ő volt. A szatmári békét elfogadta, de nagycenki birtokáról állandó kapcsolatot tartott a magyar kuruc emigrációval.

Az 1714-es felső- magyarországi kuruc szervezkedés felszámolása során gyanús körülmények között hunyt el.

FODOR LÁSZLÓ

Brigadéros

1675 k. – 1710

A fejedelem környezetéhez tartozó tanácsnok. A császáriak Simontornya bevételekor elfogják és 1710 elején Győrben, Ocskay kivégzésének megtorlásaként lefejezték.

FORGÁCH SIMON

Gróf, tábornagy

1669 – 1730

A török háborúkban Savoyai Jenő tábornokaként tűnik fel. Eleinte a kurucok ellen harcol, de hazaszeretete Rákóczi táborába viszi. A kuruc hadsereg elméletileg legképzettebb tisztje, nagyszerű szervező, a reguláris haderő rendíthetetlen híve és megvalósítója. Művelt, nagy irodalom és zenebarát. Bercsényi intrikái miatt azonban gyakran háttérbe szorult.

Rákóczi kevés tábornagyainak egyike, Erdély főparancsnoka. Önálló hadvezérként kevésbé sikeres. Koroncónál, majd Zsibónál vereséget szenved. 1706-ban a fejedelem Pozsony elfoglalására küldi, ő azonban önkényesen Morvaországot dúlja meg. Ezért Rákóczinál kegyvesztett lesz, leváltásra, majd börtönbe kerül. Ennek ellenére hű marad az ügyhöz, bujdosóként hal meg.

GÉCZY ZSIGMOND

Brigadéros

? – 1715

Nagy tapasztalatú, ügyes lovasvezér, kapitányból küzdötte fel magát tábornokig. A Dunántúlon a Vág mellékén harcolt sikeresen.

GUTHY ISTVÁN

Ezredes

? – 1704

Nagy szerepe volt Erdély és Székelyföld elfoglalásában, bevette Gyulafehérvár, Balázsfalva és Udvarhely várát.

A holdvilági vereség után kivégezték.

GYÜRKY PÁL

Tábornok

1660 – 1710

A török elleni harcok egyik hőse, a kuruc seregben lovas tábornokságig vitte. Hadosztályával részt vett a nagyszombati, majd a romhányi csatában. Hűséggel szolgálta a fejedelmet. Az 1710-i nagy pestis járvány áldozata lett.

ILOSVAY IMRE

Ezredes

Vakmerő lovas tiszt, huszár ezredével sok nagyszerű tettet hajtott végre, amelyek közül kiemelkedik Kreutz császári tábornok elfogása. A fejedelem hadparancsai többször dícsérőleg említik nevét.

JOSIKA DÁNIEL

Báró, brigadéros

Erdélyi birtokos nemes, Nagyszombat átadásával lett Rákóczi híve és lovas brigádjával hűségesen harcolt a keserű végig. A szatmári békeokmány egyik aláírója.

KÁROLYI SÁNDOR

Gróf, tábornagy

1669 – 1743

Mint Szatmár megye főispánja, Dolhánál hivatalból szétveri a kuruc szegénylegények felkelését, amikor azonban Rákóczi az országba érkezik, csatlakozik a szabadságharchoz. Mint tehetséges, öntevékeny és bátor seregparancsnok meghódítja a Felvidéket, majd sikeresen harcol a Dunántúlon, Tiszántúlon és Erdélyben.

Eredményei alapján a fejedelem tábornaggyá nevezi ki. Gyors elhatározású, éles eszű, de sajnos könnyen befolyásolható parancsnok, s mint nem hivatásos katona a portyázó harcok híve volt.

Amikor a szabadságharc bukása már a küszöbön állt, külföldre távozó Rákóczi őt nevezi ki a kuruc sereg fővezérévé. Teljhatalmával élve 1711-ben a szatmári békekötés alapján leteszi a fegyvert. A közvéleményben ezért – igazságtalanul - árulónak bélyegezték.

KISFALUDY GYÖRGY

Brigadéros

Bottyán alvezére, híres lovas parancsnok. Egervárnál megveri Heister Hannibal császári tábornok seregét, és Heistert fogságba ejti. Többször sikeres beütést hajtott végre Ausztriába és megdúlta Stájert. Dunántúlt a végsőkig tartotta.

JÁVORKA ÁDÁM

Ezredes

1684 – 1747

Az árulóvá lett Ocskay brigadéros elfogásával tette híressé nevét, az egyébként is igen vitéz kuruc főtiszt.

LÓCZY ANDRÁS

Ezredes

Már 1703-ban csatlakozott a fejedelemhez, hajdúezredével szinte az ország minden pontján harcolt egészen a tragikus végig.

LA MOTHE

Brigadéros

A fejedelem francia tüzértisztje, a kuruc tüzérség megszervezője és nem egy várvívásban, ütközetben irányítója. Képzettségben, vitézségben és Rákóczihoz való hűségben kiemelkedő képességű tiszt volt.

MAJOS JÁNOS

Ezredes

? – 1710

Thököly régi híve, aki Rákóczit felkereste Lengyelországban. A munkácsi ütközetben saját testével fedezte a fejedelmet, és ezzel megmentette életét.

MIKES MIHÁLY

Gróf, tábornok

? – 1721

Háromszék főkapitánya, Rákóczi a székelyek generálisává tette meg. Végig Erdélyben harcolt az ottani kuruc csapatok parancsnokaként, váltakozó sikerrel.

MIKES KELEMEN

1690 – 1761

A fejedelem zágoni nemes apródja, hűséges kísérője az emigrációban. Törökországi levelei nemcsak a magyar próza kiemelkedő alkotásai, hanem a fejedelem törökországi életének forrásai is.

OROSZ PÁL

Csicseri brigadéros

? – 1710

Előbb Thököly híve, majd ezredes a császári hadseregben. 1703 nyarán csatlakozott Rákóczihoz, leginkább Erdélyben harcolt, pestisjárvány ragadta el.

OCSKAY LÁSZLÓ

Brigadéros

1680 – 1710

A leghíresebb és leghírhedtebb kuruc főtiszt. A császári csapatok réme. „Rákóczi villáma”, a „Tűz fejedelme.”

A szabadságharc első győzelmeit ő aratja, Bottyánnal vívott párbaja, és Ritschan császári tábornok seregének szétverésével nagy hírnévre tesz szert. Kitűnő lovasparancsnok, ugyanakkor hajlamos volt a fegyelmezetlenségre. Az örökös tartományokba vezetett portyázásai az osztrákok előtt is félelmetessé tették nevét. Mindent elkövettek, hogy árulásra bírják. Törekvésüket a trencsényi csata után siker koronázta. Jávorka ezredes elfogja és mint árulót a fejedelem kivégezteti.

PEKRY LŐRINCZ

Gróf, tábornagy

? – 1709

Fehér megye főispánja, előzőleg Thököly híve, majd katolizál és a Habsburgok pártján harcol. 1703 végén kuruc fogságba kerül és Rákóczi hűségére tér.

Előbb Nyugat- Magyarországon tevékenykedett, majd Erdély főparancsnoka. Egyénileg vitéz katona és bátor ember, de kifejezetten tehetségtelen hadvezér. Felesége a kuruc ügyért császári börtönt szenvedett.

PALOCSAY GYÖRGY

Báró, tábornok

1670 – 1730

Mint császári huszár-kapitány az első magyarnyelvű lovas-harc szabályzat írója. 1703-tól Rákóczi alatt szolgál, a gyors portyázások mestere. 1710-ben a fejedelem tábornokká nevezi ki és a rácok ellen küldi. Itt vereséget szenved, álruhában tud elmenekülni, míg vitéz alparancsnoka Béri Balogh Ádám fogságba esik.

PERÉNYI MIKLÓS

Báró, brigadéros

? – 1712

Huszt elfoglalása után csatlakozott Rákóczihoz. Előbb egy hajdúezredet, majd gyalogos hadosztályt vezényelt, amely minden ütközetben derekasan helytállt.

1709-től Eger utolsó kuruc parancsnoka.

PETRÓCZY ISTVÁN

Báró, tábornok

Erdélyi főnemes, majd kuruc tábornok, a fejedelem hadműveleteinek kidolgozója, mai értelemben vett hadműveleti osztályvezető, akkor fejedelmi tanácsnok.

RÁTONYI JÁNOS

Ezredes

A fejedelem palotás ezredében főtiszt volt, aki Görgény várának hősi védelmével tette ismertté nevét.

RIVIERE JEAN FRANCOIS

Ezredes

Francia hadmérnök tiszt, aki különösen értette a várvívás és erődítés módját, mert az akkori kor legnagyobb várépítőjének Vauban marsallnak volt a hadsegéde. Magyar lányt vett feleségül, magyarul is jól megtanult. Követte Rákóczit a száműzetésbe is. Amnesztiával tért vissza és III. Károly seregében még sokáig szolgált, mint elismert, kitűnő tüzér ezredes.

SENNYEY ISTVÁN

Báró, tábornok

Fiatalon a császári hadseregben szolgált. Az előkelőbb nemesek közül elsőnek ő csatlakozott a fejedelemhez. Jelentős segítséget nyújtott a kuruc sereg szervezésében. Tiszántúli vezénylő generális. 1711-ben Munkács parancsnoka, amelyet a végsőkig védelmezett.

SRÉTER JÁNOS

Brigadéros

1655 – 1714

1703-tól a bányavárosok főkapitánya, brigadéros, majd 1705-től a kuruc tüzérség főfelügyelőjeként jelentős szerepe volt a fegyver és lőszergyártás fejlesztésében.

VAY ÁDÁM

Tábornagy

1656 – 1719

Részt vett Thököly harcaiban, majd a fejedelemhez csatlakozott, annak udvari főmarsallja lett. Fia kuruc brigadérosként szolgált. Az emigrációban halt meg.

A fejedelem szerint bölcs és tiszteletreméltó ember volt.

WINKLER VILMOS

Brigadéros

A fejedelem egyik legjobb lovasparancsnoka, fegyelmezett, ugyanakkor vakmerő és gyors. A nagy jelentőségű zólyomi és rajeci csaták hőse.

VÉKONY JÁNOS

Kapitány

? – 1744

Károlyi huszártisztje, az egyik legvakmerőbb kuruc vitéz, aki tetteivel csodálatot keltett. A szabadságharc után a török elleni harcokban mutatta meg a magyar katona páratlan vitézségét. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy családjáról maga Mária Terézia is gondoskodott.

RÁKÓCZI JÓZSEF

Erdély fejedelme

1700 – 1738

II. Rákóczi Ferenc idősebbik fia. Bécsben nevelkedett, majd apjához szökött Rodostóba. A szultán kinevezte Erdély fejedelmének, kuruc és török csapatok élén indult Magyarországra, amikor váratlanul meghalt.

BERCSÉNYI LÁSZLÓ

Gróf, Franciaország marsallja

1689 – 1778

A nagy Bercsényi Miklós fia, Rákóczi fejedelem hadapródja. Apjával együtt bujdosóvá lesz. Majd 1712-ben beáll a francia hadseregbe. A spanyol örökösödési háborút alezredesként fejezi be. 1720-ban felállítja magyar huszárokból a francia könnyűlovas ezredet, amelynek parancsnoka lesz. 1721-ben, mint ezredest a Szent Lajos Rend lovagkeresztjével tüntetik ki.

A Szent Lajos Rend Franciaország legnagyobb katonai kitüntetése, minden tiszt álma, olyan mint nálunk a Mária Terézia Rend.

A lengyel örökösödési háborúban már brigadéros, 1738-ban tábornok. Az osztrák örökösödési háború során 1743-ban elnyerte a Szent Lajos Rend parancsnoki keresztjét, majd még az évben a huszárság főfelügyelőjévé, 1744-ben altábornaggyá nevezték ki. A háborút követően Commercy kormányzója lett, 1753-ban megkapta a Szent Lajos Rend nagykeresztjét.

A hétéves háborúban mégegyszer hadrakelt és 1758-ban elnyerte Franciaország marsallja rendfokozatot.

Bercsényi László két nép hőse, nevét kardjával egyként beírta a magyar és francia hadtörténelem aranykönyvébe, egyaránt dicsőséget szerzett szülőföldjének és választott hazájának. Egyúttal a 18. században páratlan és máig ható példát mutatott Európának hazaszeretetből, becsületességből, vitézségből, hadvezéri és bajtársi erényekből.

RÁTTKY GYÖRGY

Tábornok

? – 1742

Rákóczi küldte XIV. Lajos udvarába, hogy szervezze meg a francia huszárságot. 1707-ben az első francia huszárezred élén részt vett a spanyol örökösödési háború hadjárataiban, Flandriában és a Rajna mentén. 1719-ben brigadéros, harcol a spanyolok majd a lengyelek ellen. Az itáliai hadszíntéren megkapja a tábornoki kinevezést és a Szent Lajos Rendet. 1742-ben az ősi osztrák ellenség ellen vívott háborúban Prága falainál hősi halált halt.

DESSEWFFY BÁLINT

Brigadéros

? – 1736

1705-től állt francia szolgálatba a Rattky féle huszárezred kapitányaként. 1710-ben már ezredesi rangban ő az ezredparancsnok. A spanyol örökösödési háborúban elnyeri a Szent Lajos Rendet. Az itáliai harctéren a Habsburg seregekkel csatázva, mint brigadéros halt hősi halált.

DESSEWFFY MIKLÓS

Ezredes

? – 1743

Bálint unokatestvére, 1705-től állt francia szolgálatban. A Rattky ezredben szolgált és őrnagyként nyerte el a Szent Lajos Rendet. Szinte minden hadszíntéren harcolt, 1741-től ezredes és ezredparancsnok. A Prágából való francia visszavonulást fedezte huszárjaival, amikor osztrák golyótól találva hősi halált halt.

DÁVID ZSIGMOND

Brigadéros

? – 1747

1712-től a Rákóczi szabadságharcban elért kapitányi rangjával a Versailles ezredben kezdett szolgálni. 1721-ben őrnagyként került át a Bercsényi ezredbe. Kimagaslóan küzdött a lengyel örökösödési háborúban, így alezredes lett és elnyerte a Szent Lajos Rendet. 1743-tól az Esterházy huszárezred parancsnoka, ezredes, majd brigadéros. A flandriai csatatéren halt hősi halált.

ESTERHÁZY BÁLINT JÓZSEF

Gróf, brigadéros

1705 – 1743

A kuruc tábornagy fia, a Bercsényi huszárezredben kezdte katonai pályafutását és kiemelkedő vitézsége révén gyorsan emelkedett a ranglétrán. 1735-ben már önálló ezrede élén ezredesként harcol az osztrák örökösödési háborúban. A Majna mentén hősi halált halt. A brigadérosi kinevezést és a Szent Lajos Rendet halála után kapta meg.

POLLERECZKY ANDRÁS

Brigadéros

1700 – 1783

1722-ben kezdte katonai pályafutását a Bercsényi ezred kapitányaként. A lengyel örökösödési háborúban már őrnagy, 1743-ban ezredes. Az osztrák örökösödési háború ausztriai és csehországi frontjain brigadérosként küzd. Elnyeri a Szent Lajos Rendet, majd Molsheim katonai kormányzója lett.

HORVÁTH ISTVÁN

Kapitány

1698 – 1745

Közhuszárként kezdte pályafutását a Rattky ezredben, és kapitányként mellén a Szent Lajos Renddel érte őt a hősi halál.

TÓTH ANDRÁS

Brigadéros

1698 – 1757

A fejedelemmel érkezett Franciaországba és a Bercsényi ezredben kezdte katonai pályafutását.

A lengyel örökösödési háborúban századparancsnokként vett részt, megkapja a Szent Lajos Rendet. Az osztrák háborúban már ezredes, majd brigadéros, mint ilyen sok hadisikert ért el.

DESSEWFFY KÁROLY

Tábornok

1720 – 1785

Franciaországban született és a Bercsényi ezredben indult katonai karrierje. Bátran harcol, többször megsebesül, 1745-ben elnyeri a Szent Lajos Rendet. Flandriában már ezredes, a hétéves háborúban brigadéros, 1780-ban tábornokként vonult nyugállományba.

POLLERECZKY FERENC

Tábornok

1737 – 1800

Apja már ötévesen a Bercsényi ezredben helyezi el. A hétéves háborúban őrnagy és elnyeri a Szent Lajos Rendet. 1776-tól ezredesként a híres francia Schonberg dragonyos ezred parancsnoka. 1780-ban brigadéros, majd egy év múlva tábornok. Mint ilyen járt Amerikában is. Hazatelepült, Zólyom várában halt meg.

BERCSÉNYI FERENC

Gróf, tábornok

1744 – 1811

A marsall fia, a hétéves háborúban huszárkapitány, majd ezredtulajdonos és apja után Commercy kormányzója. Az újabb háborúban brigadérosként küzd és elnyeri a Szent Lajos Rendet. 1784-ben tábornok és XVI. Lajos bizalmasaként diplomáciai feladatokat látott el.

A francia forradalom alatt Londonba emigrált és ott halt meg.

ESTERHÁZY BÁLINT LÁSZLÓ

Gróf, tábornok

1740 – 1805

Bercsényi László nevelt fia, kapitányi rangban vett részt a hétéves háborúban. Kimagasló képességei révén rövidesen ezredes, majd brigadéros. 1780-ban tábornok, mint ilyen lovassági főfelügyelő. A Szent Lajos Rend tulajdonosa, az udvari haditanács tagja. Mária Antoinette királynő bizalmasa. A francia forradalom alatt sikertelen kísérletet tett a királyi család megmentésére.

Szentpétervárott halt meg.

EBERGÉNYI LÁSZLÓ

Báró, tábornagy

1660 – 1724

Azok közé tartozott, akik a magyar huszárságnak egész Európában hírt és dicsőséget szereztek.

Csodával határos kalandjai, páratlan hadiszerencséje, példátlan vállalkozásai az Ebergényi nevet olyan ismertté tették, mindenütt, hogy csak róla regéltek. Fejedelmek, hercegek vetélkedtek ismeretségéért. Róma városa megfestette képét. A trevirai herceg a trónusába ültette és boldog volt, hogy Ebergényit színről-színre láthatta. A Habsburgok is elhalmozták kegyeikkel. A köznép, hazánk Sámsonjának ékes koronájának, nemzetünk győzedelmes bajnokának nevezte őt. Ő alapította a világhírűvé vált Ebergényi huszár-ezredet, s ő vezette azon a tüneményes pályán, amilyent kevés alakulatunk futott be.

Fájdalom, végig császárhű tiszt maradt, így nem csatlakozott Rákóczihoz.

Dicsőséges tetteit az itáliai, a török és a francia harctereken hajtotta végre.

SPLÉNYI LÁSZLÓ

Báró, tábornok

? – 1730

Mint fiatal huszártiszt részt vett Buda visszavételében, majd a spanyol örökösödési háborúban Savoyai Jenő alatt szolgált, aki felfigyelt tehetségére.

1704-ben végbe vitt mantuai portyázásáról a külföldi irodalom is megemlékezik.

A török elleni háborúban, mint tábornok vesz részt, és nevéhez fűződik a péterváradi, valamint a temesvári győzelem. Érdemei elismeréséül III. Károly 1722-ben bárói rangra emelte.

VETÉSI KÖKÉNYESDY LÁSZLÓ

Báró, tábornok

1685 – 1756

Mint fiatal kapitány 1704-ben csatlakozik Rákóczihoz, aki fontos diplomáciai feladatokkal bízta meg. A szabadságharc bukása után császári szolgálatba lép, az általa alapított 34. kassai gyalogezred nagy hírnévre tett szert. Eredményes katonai pályafutását tábornokként fejezte be.

PÁLFFY JÁNOS

Gróf, tábornagy

1664 – 1751

A török elleni harcokban tűnik ki, mint különösen tehetséges lovasparancsnok. Mint a Habsburgok rendíthetetlen híve részt vesz a kurucok elleni háborúban, és győzelmet arat. A majtényi síkon Károlyi előtte teszi le a fegyvert.

Ezt követően lovasgenerálisként a török ellen harcol, és nagy hírnévre tesz szert. III. Károly tábornaggyá és fővezérré nevezi ki. A híres katona 1741-től az ország nádorispánja is.

KOLONITS ÁDÁM

Gróf, lovassági tábornok

1651 – 1726

Katonai pályafutását a Czobor huszárezredben kezdte, amelynek 1691-ben ezredesi ranggal parancsnoka lett. Először a francia hadszíntéren, majd Itáliában vitézkedett. 1708-ban a Mosel mellett, majd Flandriában Savoyai Jenő alatt már altábornagyként harcol, majd lovassági tábornokként az egész magyar lovasság főfelügyelője lesz. 1713-ban, hangoztatott magyarsága miatt kegyvesztett lett és megválván a hadseregtől birtokára vonult vissza.

CZUGENBERG FERENC

Báró, altábornagy

? – 1735

A híres-nevezetes „Csonkabég” fia, aki apja huszárezredében kezdte dicsőséges katonai pályafutását. A török háborúban Savoyai Jenő felfigyel rá, és alezredessé nevezi ki.

Az itáliai fronton részt vesz Messina elfoglalásában. A francia háborúban már tábornok, a parmai ütközetben elesett Mercy tábornagytól átveszi a vezénylést és így, a győzelem babérja őt illeti. Méltán lett ezután altábornagy. A Quastalla menti csatában súlyosan megsebesült és nem tudott felgyógyulni. Bécsújhelyen temették el, az általa építtetett kápolnában.

BATTHYÁNY KÁROLY

Herceg, altábornagy

1697 – 1772

Katonai pályafutását III. Károly első török háborújában kezdte. Az örökösödési háborúk első időszakában különösen kitűntette magát, amikor a franciák 1742 júliusában Prágából kitörve támadták meg csapatainkat. Mint tábornagy, később átvette az ún. „pragmatika” hadseregnek vezénylését és nagy érdeme volt abban, hogy a franciákat a Rajna vidékéről visszaszoríthatták. Ezután a német-alföldi harctéren 1746-48-ig vezette hadseregét kitűnő eredménnyel. Haditanácsokban mindenütt az erélyes, támadó magyaros szellemet képviselte.

Az aacheni béke után a trónörökös a későbbi II. József nevelője lett.

FESTETICS JÓZSEF

Gróf, lovassági tábornok

Maga alapította huszárezrede élén nagyszerű haditetteket hajtott végre, úgymint Rasna bevétele, Szemendria hősies védelme. A porosz háborúban huszárjaival majdnem foglyul ejtette magát Nagy Frigyest is. Prága alatt a franciák ellen már tábornokként harcol, majd a hétéves háborúban altábornagy. II. József alatt lovassági tábornokként az egész magyar lovasság főparancsnoka.

GHILLÁNYI JÁNOS

Báró, lovassági tábornok

1687 – 1752

Mint ifjú 1705-ben belépett a kuruc hadseregbe s Bezerédi ezredében, mint kapitány harcolta végig a szabadságharcot.

III. Károly török háborújában egy huszár ezredet vezényelt ezredesként. A szerencsétlen 1734-es olasz hadjárat egyetlen fénypontja Ghillányi huszárjainak szereplése. Mária Terézia háborúiban már tábornok, Nádasdy mellőzése után az ő hadtestét irányítja. A híres lovashadtestet Ghillányi is győzelemről, győzelemre vezette. Nyugállományba vonulásakor kapta meg a lovassági tábornoki rangot.

RHÉDEY JÁNOS

Gróf, tábornok

1715 – 1768

Már 18 évesen katonai szolgálatba lépett és részt vett a török háborúkban. Először a gyalogságnál szolgált, majd őrnagyként átkerült a huszárokhoz. 1757 őszén Nagy Frigyes elleni hadműveletekben hívja fel magára igazán a figyelmet. Schweidnich vára bevételének eredményeképp megkapta a Mária Terézia Rendet. A későbbi hadműveletek alatt Boroszlónál már ezredes, ahol híres lovasrohammal foglalta el az ellenséges sáncokat. Később Domstadtnál is kitűntette magát. 1760-ban a királynő tábornoki ranggal a magyar nemesi testőrség parancsnokává nevezte ki.

NÁDASDY FERENC

Gróf, tábornagy

1708 – 1783

A vállalkozó szellemű magyar huszártiszt példaképe, pályafutását a Csáky huszárezredben kezdte. Hadi érdemeinél fogva 28 éves korában már ezredes, öt év múlva tábornok, s mint egy lovasdandár parancsnoka indult a sziléziai háborúba. Bajorországi és rajnamenti hadműveletei, a simbachi csata, Friedberg elfoglalása, a Rajnán való átkelés, a lauterburgi sáncok bevétele, majd a híres kolini lovasroham, Zeithen lovasságán aratott pompás győzelem Moys mellett, Schweidnitz ostromában mutatott leleményesség megmutatta, hogy milyen tehetséges hadvezér rejlik benne. Nagy Frigyes is egyedül tőle tartott. A kolini csata után az első magyarként kapta meg a Mária Terézia Rendet. Egyetlen „hibája”, hogy magyar volt, így fővezérré sohasem nevezték ki. A tehetségtelen Lotharingiai Károly alvezéreként tevékenykedett, annak bukása után, dinasztikus okokból Nádasdyt is mellőzték. Híres huszárezrede-amely a nevét is viselte – a II. világháború végéig fennállott.

BARANYAI JÁNOS

Altábornagy

1736-ban a török elleni háborúkban tűnik ki, vakmerősége és ügyes hadvezetése révén az uralkodó ezredtulajdonossá nevezi ki. Ezrede élén további hőstetteket visz véghez, tábornok, majd az örökösödési háborúkban hadtestparancsnok és altábornagy lesz. Az ő tanítványa volt Hadik András.

KOLLONITS MIKSA

Gróf, altábornagy

A híres, nevezetes család egyik legvitézebb tagja, aki mint a Mária Terézia Rend lovagja legjelesebb huszártisztjeink közé tartozott. Hőstettei, amiket a Wurmser majd a Blankenstein huszárezreddel véghez vitt, a magyar könnyűlovasság legszebb haditényei közé tartoznak.

CSÁKY GYÖRGY

Gróf, tábornagy

Szinte gyermekkora óta Ebergényi alatt szolgált, így a legjobb helyen tanulta a hadi mesterséget. Kiváló tanítványnak bizonyult, így nem csak Ebergényi szellemét, de világhíres ezredét is örökölte.

TRENK FERENC

Báró, tábornok

1711 – 1749

Az osztrák örökösödési háború híres szabadcsapatvezére, aki pandúrjaival minden ellenséget rettegésben tartott. A legvakmerőbb, leglehetetlenebb feladatokat kapta és hajtotta végre.

BETHLEN ÁDÁM

Gróf, tábornok

1724 – 1772

Mint huszárkapitány végigharcolta az osztrák örökösödési háború sok ütközetét. A hétéves háborúban már, mint ezredes vonul a 2. Huszárezred élén. Nádasdy mellett a kolini csata egyik hőse és jutalmul tábornokká lép elő. Az 1749-es Kunersdorf melletti nagy győzelemben az ő vakmerő lovastámadása is szerepet játszott és ezért megkapta a Mária Terézia Rendet.

PETROVSZKY FERENC

Báró, ezredes

1720 – 1763

Katonai pályafutását közhuszárként kezdte, de a sziléziai hadjárat végén már őrnagy. A hétéves háború alatt ezredparancsnok és ezredes. 1760-ban Drezdánál szétverte a porosz lovasságot, majd Torgau mellett érezték újra éles kardját. Ebben a csatában bár súlyosan megsebesült, elfogta Plaire porosz tábornokot. 1761-ben Freibergnél tanúsított vitéz magatartásáért megkapta a Mária Terézia Rendet. Katonához méltóan a harctéren halt hősi halált.

HADIK ANDRÁS

Gróf, tábornagy

1710 – 1790

Tulajdonképpen papnak készült, élete végéig jellemző volt nagy műveltsége és a tudományok iránti vonzalma. Pályafutását a lengyel örökösödési háborúban kezdte, aztán a török, majd a sziléziai harctéren tüntette ki magát. 1748-ban, mint lovasdandár parancsnok a német-alföldi hadszíntéren Rozendval közelében nagy győzelmet aratott. Pályafutásának csúcsa, azonban Berlin elfoglalása és megsarcolása volt. Ezért megkapta a Mária Terézia Rendet. A hétéves háború során, mint lovassági tábornok a birodalmi hadsereget is vezette. Több jelentős győzelmet aratott. A porosz háborúk befejezése után grófi rangot kapott, majd Galícia katonai parancsnoka lett. 1744-ben tábornagy és az udvari haditanács elnöke. 1789-ben az ő haditervei alapján vette be Belgrádot Laudon tábornagy. Hadik gróf híres huszárezrede a második világháború végéig fennállott.

BABÓCSAY FARKAS

Tábornok

? – 1757

Már fiatal tisztként kitűnt tehetségével és mindazzal a tulajdonsággal, amivel egy jó huszárnak rendelkeznie kell, nevezetesen: vakmerőség, ügyesség és vitézség.

Babócsay rövid idő alatt ezredes lett és saját maga alapította huszárezredet vezényelte. Az örökösödési háborúkban már tábornok és lovasdandár parancsnok. Hadik nem véletlenül őt és dandárját vitte magával a híres Berlin elleni vállalkozásra, amely során a fiatal huszártábornok hősi halált halt.

KÁROLYI FERENC

Gróf, lovassági tábornok

A híres kuruc tábornagy fia. Tehetségét mi sem bizonyítja jobban, hogy ilyen „bélyeggel” is magas rangot ért el a császári hadseregben. A török harcokban tűnik ki, Pirnánál súlyos sebet kap, majd ezredtulajdonos lesz. Ezrede az örökösödési háborúkban nagy hírnévre tesz szert, Károlyi pedig egyre jelentősebb lovasalakulatokat vezényelt győzelemről, győzelemre. Bátorságát jellemzi, hogy zajló folyóból mentette ki egyik tisztjét.

SZÉPLAKI HORVÁTH-PETRICHEVIC KÁZMÉR

Tábornok

A székely határőr kötelékek megszervezője. Nemcsak Erdély szorosait védte meg a támadó török csapatoktól és román hordáktól, hanem többször betört Moldvába is. 1789-ben a Foksany körüli nagy csatában tanúsított kiemelkedő vitézségéért Mária Terézia Rendet kapott és tábornokká lépett elő.

LACY FERENC

Gróf, tábornagy

1725 – 1801

Sikeresen harcolt az olaszországi sziléziai és német-alföldi csatatereken. A 7 éves háborúban egészen Berlinig tört előre. Érdemei elismeréséül tábornagy, majd az udvari haditanács elnöke lett. Beosztásában rendkívüli erőfeszítéseket tett a hadsereg korszerűsítésére. Az 1788-as sikertelen török hadjárat után visszavonult. Lacy kitűnő szervező volt. Katonai elméleti elgondolásait az ő utasítására készült szabályzatból ismerjük. E szabályzat a kor legfejlettebb katonai elméleteit dolgozta fel s tette az egész hadsereg közkincsévé.

nemes KISS FERENC

Tábornok

1720 – 1779

Mint huszártiszt a sziléziai háborúban tűnt fel s a 7 éves háborúban már ezredparancsnok. 1759-ben Greifenbergnél tanúsított vitéz magatartásáért megkapta a Mária Terézia Rend lovagkeresztjét. Vakmerő portyázó hadviseléséért a poroszok rettegtek tőle. Lacy tábornagy felismerte, hogy Kiss ezredesnek hadvezéri kvalitásai is vannak, ezért 1778-ban a bajor örökösödési háborúban, mint tábornok sikeresen vezényelt egy lovasdandárt.

TÖRÖK JÁNOS

Báró, altábornagy

1723 – 1793

Már 17 éveses egy huszárezredben részt vett a sziléziai háborúban. 1756-ban a Jazyg-Kumáni huszárezred őrnagya. Ezredével meglepi és szétveri a Drezda felmentésére igyekvő porosz sereget, ezért megkapja a Mária Terézia Rend lovagkeresztjét.

1761-ben szívósan védelmezte Bachau mellett a megtámadott állásokat, majd ugyanebben az évben egy lovaskülönítmény élén megveri Zedwitz porosz tábornokot, majd rajtaütéssel elfoglalja Groobahnt. A nagy Freibergi ütközetben már tábornokként vezényli lovas dandárját. A nagy háború lezajlása után, Török még 1767-ig szolgált és altábornagyi rendfokozattal ment nyugdíjba.

GVADÁNYI JÓZSEF

Tábornok

1725 – 1802

Vajmi kevesen tudják, hogy koszorús költőnk, a „Falusi nótárius budai utazása” szerzője tulajdonképpen katona volt, mégpedig nem is akármilyen.

Bár papnak készült, 17 évesen huszárnak állt és vitézségével rövidesen tiszti rangot ért el. Hadik berlini vállalkozásában kapitányként vesz részt, és a nagy kalandot egész életében büszkén emlegette. II. József háborúiban már ezredes, majd tábornokként Galíciában szolgált. Ekkor cserélte fel végleg a kardot a lantra.

MÁRIÁSSY ÁDÁM

Orosz tábornok

? – 1739

1703-ban csatlakozott Rákóczihoz, hadnagyként, majd vitézsége révén rövidesen őrnagyként harcolt. 1706-ban a fejedelem főhadsegéddé vette maga mellé, és 1709-ben előléptette ezredessé. A bujdosásba is követte urát, akinek képviseletében többször tárgyalt Nagy Péter orosz cárral. Mivel a kuruc ügynek egyenlőre befellegzett, Máriássy elfogadta az orosz cár meghívását, hogy szervezze meg az orosz huszárságot. Az újdonsült lovassággal aztán előbb a török, majd a svéd hadszíntéren mutatkozott be, olyan eredményesen, hogy az uralkodó tábornokká nevezte ki.

1717-ben csatlakozott Rákóczi József kísérletéhez, a kudarc után Törökországba ment és ott fejezte be kalandos életét.

CSEREY JÁNOS

Orosz ezredes

Az erdélyi születésű tiszt Rákóczi fejedelem székely testőrző ezredének parancsnoka lett. Urával együtt ment Lengyelországba, ahol Rákóczi felajánlotta az ő szolgálatait Nagy Péter cárnak. 1712-ben Cserey már, mint „orosz” ezredes a Prut mentén a török ellen hadakozott huszárai élén. 1714-ben már a svédek ellen harcolt. Az 1721-es békekötés után, honvágytól űzve hazatért és szülőföldjén Erdélyben halt meg.

PÁZMÁNDY PÉTER

Török ezredes

? – 1742

Gyermekként apródnak került Rákóczi udvarába. 1712-ben francia katonai szolgálatba lépett és a spanyol örökösödési háborúban elnyerte az első tiszti rangot.

1716-ban a törökökhöz csatlakozott, hogy harcolhasson a Habsburgok ellen. Végigküzdötte az egyre lehangolóbb hadjáratokat, majd, mint török ezredes, lovasságával csatlakozott Rákóczi Józsefhez. A szerencsétlen vállalkozás után Rodostóba vonult vissza és ott halt meg.

SIGRAY MIHÁLY

Holland brigadéros

1705 – 1755

Mint fiatal huszártiszt részt vesz a Péró-féle lázadás leverésében. A porosz háború kezdeti szakaszában, több ütközetben volt alkalma bizonyítani vitézségét, ezért kapitánnyá lépett elő. A franciákkal Prága falai alatt mérte össze fegyverét, olyan sikerrel, hogy a hollandusok elkérték őt Mária Teréziától, aki engedélyezte, hogy eltávozva megszervezze szövetségeseinél a huszárság intézményét. 1748-ban Sigray mint holland brigadéros nyert alkalmazást és felállította holland könnyűlovasságot. Életét Nagykőrösön fejezte be.

GYŐRY PÉTER

Porosz vezérőrnagy

1682 – 1746

A Rákóczi-szabadságharcban hadnagyként szolgált, majd belépett Károlyi huszárezredébe. A lengyel örökösödési háborúban többször szembekerült francia szolgálatban álló volt tiszttársaival. Helytállását kapitánnyá történő előléptetése bizonyítja. Az osztrák-török háború során elnyerte az őrnagyi rangot. Az 1743-as hadműveletek során II. György angol király közvetlen alárendeltségében szolgált, itt figyeltek fel rá a poroszok, akiknek szolgálatába állt. II. Frigyes ezredessé léptette elő és egy önálló, huszárezred élére állította. Győry rászolgált a bizalomra, több ütközetben megverte az osztrák-magyar csapatokat, mire a porosz király tábornoki ranggal egy lovas dandár élére nevezte ki. Az 1745-ös Hohenfriedi ütközet megnyerésében oroszlánrésze volt.

1746-ban a porosz huszárság fő kiképzője lett, amikor váratlanul meghalt.

HALÁSZ ZSIGMOND

Porosz ezredes

1701 – 1792

A Beleznay-huszár ezredben tisztként harcolt a franciák majd a poroszok ellen. Mint kapitány már ott nagyhírű tiszt lehetett, mert maga a porosz nagykövet gróf Dohna bírta rá, hogy lépjen Frigyes szolgálatába. Ez 1743-ban meg is történt. A híres katonakirály azonnal ezredessé léptette elő Halászt, aki megalakította a híres „vörös huszár-ezredet.” Az ezred sorban hajtotta végre dicsőséges haditettek sorát, amelynek legszebb ékköve az 1745. évi striegaui lovasroham volt, amikor Halász ezredes huszárai élén a szászok ágyúsállásait rohamozta meg és foglalta el. Mivel öccse, mint magyar huszártiszt halt hősi halált, Halász ezredes búskomorságba esett, majd később elméje elborult. A porosz szolgálatból magánemberként tért haza, de a Habsburgok elfogatták és internálták. Mindenkitől elfeledve halt meg Gyónon.

RÜSCH JÁNOS

Porosz vezérőrnagy

1709 – 1769

Mint különösen vakmerő huszártiszt tűnt ki, aki hamar elérte az alezredesi rangot. 1743-ban a poroszok átcsábították, megalakította az ún. „fekete huszár-ezredet”, amely csákóján ezüst halálfejet viselt. (A jelvény, mint az SS. csapatok szimbóluma 1945-ig fennmaradt.)

A fekete-huszárok hamar felhívták magukra a figyelmet. Nemcsak félelmetes portyázóknak bizonyultak, de ütközetekben csataeldöntő fegyvernemnek is. Érdemei elismeréséül II. Frigyes vezérőrnaggyá nevezte ki Rüsch Jánost, majd bárói rangra emelte. Huszárai élén lényegében ő nyerte meg a híres zorndorfi ütközetet 1758-ban. A tragikus kunersdorfi csatában a fekete-huszárok fedezték az egész porosz sereg visszavonulását.

A békekötés után 1762-ben Rüsch vezérőrnagyot nyugdíjazták. Birtokán visszavonulva, teljesen elfeledve halt meg.

WERNER PÁL

Porosz altábornagy

1707 – 1785

1722-ben közhuszárként kezdte katonai pályafutását az Ebergényi huszároknál. Az itáliai hadszíntéren több sikeres portyázásban vett részt. Miután sikeresen fedezte az osztrák visszavonulást, tisztté léptették elő. Az 1736-39-es török háborúban már kapitányként harcol, mégpedig olyan vitézül, hogy Nádasdy maga mellé veszi. Ezt követően a híres huszártábornok alatt hajtja végre hőstetteit, a Rajnán való átúsztatást, majd a porosz vezérkar majdnem elfogását. A Habsburgok azonban fukarkodtak az elismeréssel. Werner így engedve a csábításnak Frigyes szolgálatába lépett. Mint huszárkiképző olyan kitűnő munkát végzett, hogy a király személyesen gratulált neki és léptette elő ezredessé. 1757-ben saját ezrede élén indul a háborúba, ahol Prágánál volt tanítómesterével Nádasdyval és egykori bajtársaival került szembe. Méltó tanítványnak bizonyult, a Werner és Nádasdy huszárok összecsapásáról maga II. Frigyes is megemlékezett. A nagy jelentőségű Leutheni csata megnyerésében oroszlánrésze volt Wernernek és huszárainak. A hadjáratra Troppau városának elfoglalásával tette fel a koronát. A zorndorfi ütközet után a porosz király személyesen akasztotta Werner nyakába a Pour le Mérite érdemrendet, és egyidőben vezérőrnaggyá léptette elő.

A Werner huszárok Hochkirchennél is derekasan helytálltak, ezúttal az Eszterházy huszárezreddel mérték össze fegyverüket.

1760-ban Szoltikov orosz tábornokot, majd Ehrenward svéd generális seregét verte meg Werner lovassága. A porosz király hálából altábornaggyá nevezte ki Wernert.

Az 1762-i reichenbachi ütközet volt az utolsó, amelyben Werner részt vett és az ő hadteste szerezte meg a győzelmet a poroszok számára.

A magyar béketárgyalásokon, ez nagy elégtétel lehetett a Győrből elindult és a császári udvar által mellőzött nagyszerű tisztnek.

SZÉKELY MIHÁLY

Porosz vezérőrnagy

1703 – 1770

A kuruc bujdosóktól jelentkezett porosz szolgálatra. Mint huszártiszt a sziléziai háborúban mutatkozott be. A nagy mollwitzi csata jelentette az igazi erőpróbát a porosz lovasság, így Székely Mihály számára is.

Frigyes még a harcmezőn léptette elő őrnaggyá, majd a cseh-hadjárat után a Pour le Mérite renddel tüntette ki. Az 1745-i hohenfriedbergi csatában nyújtott kimagasló teljesítményéért ezredes lett. Kolinnál a visszavonulást fedezték. Leuthennél az üldözést folytatták a Székely-huszárok. Az 1758-as hadműveletek során vezérőrnaggyá léptetik elő a kimagasló teljesítményt felmutató Székely Mihályt. Nyugdíjas porosz tábornokként tért haza szülőföldjére meghalni.

KŐSZEGHY FERENC

Porosz vezérőrnagy

1721 – 1794

Közhuszárként kezdte szolgálatát Mária Terézia hadseregében és különös vitézséggel kellett küzdenie, hogy hadnagyi rangot érhetett el. 1743-ban lépett porosz szolgálatba, ahol rövidesen kapitánnyá léptetik elő. 1758-ban a prágai csata után Frigyes kitünteti a Pour le Mérite renddel. 1759-ben sikeres rajtaütést hajtott végre Hadik táborán, ettől kezdve a portyázó hadviselés legnagyobb mesterének számított a porosz hadseregben.

1762-ben őrnagy és 1775-ben ezredes, egyben ezredparancsnok. A bajor örökösödési háború befejezése után katonai pályafutása méltó záróakkordjaként vezérőrnaggyá léptették elő.

NAGY SÁNDOR

Porosz altábornagy

1717 – 1808

Katonai pályafutását a török elleni harcokban a Dessewffy huszárezredben kezdte. Kezdettől tiszti rangban szolgált, a mollwitzi csata után hadnagyból kapitánnyá lépett elő. A franciák elleni Rajna menti harcokban szembe került a Bercsényi huszárokkal és hívó szavukra átállt. Egy évig közhuszárként kellett szolgálnia, de a rocouxi csatában olyan derekasan helyt állt, hogy Bercsényi alezredessé léptette elő.

A békekötés után porosz szolgálatba lépett és itt is közhuszárként kellett bizonyítania. 1749-ben porosz hadnagy lett! A hétéves háborúban már kapitány. Mint porosz ezredes vonult a Nagy Francia Forradalom leverésére. A harcok során megkapja a Pour le Mérite érdemrendet. Az 1792-93. évi franciaországi hadjáratban vezérőrnagyként tevékenykedik. 1794. évi nyugdíjba vonulása alkalmával az uralkodó különös kegyéből megkapja az altábornagyi rangot.

HÁVOR MIKLÓS

Gróf, altábornagy

? – 1744

1773-ban ezredessé kinevezve önálló huszárezred alapítására kapott engedélyt III. Károlytól. Ezrede derekasan végig küzdötte a lengyel és az osztrák örökösödési háborút. A hadi sikerek előbb tábornoki, majd altábornagyi kinevezést eredményeztek. A császári-királyi hadak élén küzdve, az 1744-es hadjáratban halt hősi halált.

HÁVOR LÁSZLÓ

Gróf, spanyol altábornagy

1720 – 1792

A fenti tiszt fiaként, annak ezredében szolgált és a hétéves háború során, kornétásból alezredes lett. Egy ízben, abban a megtiszteltetésben részesült, hogy Mária Terézia audiencián fogadta. A Habsburg ház spanyol ága is meg akarta teremteni a huszárfegyvernemet, ezért egy kiváló huszártisztet kértek az uralkodónőtől ennek megszervezésére. Mária Terézia választása Hávor Lászlóra esett. Miután létrehozta a spanyol huszárságot, brigadérossá lépett elő. 1772-ben aztán lovasságát már a harctéren kellett vizsgáztatnia, mégpedig az angolok ellen. Hávor László már tábornokként vezette Gibraltár ostromát, amelyet lovasságával a szárazföld felől körülzárt. A „nagy ostrom” ahogy a három és fél éves küzdelmet elnevezték, nem hozott spanyol sikert. Ennek ellenére Hávor László jelentős érdemeket és nagy hadi megbecsülést szerzett. Az új spanyol uralkodónak IV. Károlynak altábornagyi rangban katonai tanácsadója volt. Élete végén Jacca katonai kormányzója lett.

TÓTH FERENC

Francia tábornok

1733 – 1793

Apja mellett a Bercsényi huszárezredben kezdte 10 éves korában a katonáskodást. 14 éves korában már megsebesült. 16 éves korában kornétás, majd 20 évesen a Bercsényi huszárezred kapitánya. Ehhez bizony rendkívüli képességek kellettek, aminek Tóth Ferenc nem volt híján.

1767-ben ezredessé lép elő és diplomáciai megbízatással Törökországba küldik. Feladatát kiválóan látta el, mert az uralkodó kitüntette a Szent Lajos Renddel. Szolgálatait a török szultán is igénybe vette, mert az orosz-török háború eseményei aggasztották a portát. A Dardanellák megerősítését bízták rá. Hogy milyen kitűnő erődöt építtetett, annak nemcsak az orosz hajóhad visszaverése, de az erődrendszer még 1889-ben is használható volta a bizonyíték. Az erődítményt a törökök még ma is „madzsar kaleni-nek”- magyar várnak- nevezik. Hallhatatlan érdemeket szerzett a török tüzérség megszervezésében. Visszatérve Franciaországba tábornoki rangot és különböző közel-keleti megbízatásokat kapott. Nemcsak kiváló katona, hanem tudós, író és diplomata is volt.

KOVÁTS MIHÁLY

Amerikai ezredes

1724 – 1779

A Hávor-huszárezred tagjaként részt vett a mollwitzi híres ütközetben, majd több csatában és strázsamesteri- altiszti-rangot ért el. Prága körüli harcokban megismerkedett Bercsényi francia-magyar huszárjaival és az első békekötés alkalmával felcsapott közéjük. 1746-tól két éven át a német-alföldi hadszíntéren szolgált és részt vett a Bercsényi ezred rocoux-i, a lawfeldi diadalában, majd Masstricht bevételében. Az újabb béke elől menekülvén, Kováts porosz szolgálatra jelentkezett 1752-ben. A sors úgy hozta, hogy Kováts először magyar, később francia-magyar bajtársaival is szembekerült. A porosz huszároknál érte el, amire már az osztrák-magyar, illetve a francia hadseregben is rászolgált- a tiszti rendfokozatot.

1757-ben Gothánál súlyosan megsebesült. 1758-ban von Kleist lovasdandárában szolgált és e nagynevű német tiszt felismerte végre Kováts tehetségét. Kapitánnyá léptette elő és egy, magyarokból álló lovascsoport parancsnokává nevezte ki. Ebben a minőségben Hadik huszárjaival is összecsapott. 1760-ban Freiberg mellett túlerővel vívott harcban a szabadcsapat elpusztult, maga Kováts lengyel földre menekült. Onnan hazatért és jelentkezett a császári-királyi hadseregbe szolgálattételre. Mint katonaszökevényt azonban börtönbe csukták. Kiszabadulva Itáliába megy, ahol Franklin Benjaminnal megismerkedve áthajózik Amerikába és felajánlja katonai szolgálatait George Washingtonnak.

A tábornok – a későbbi elnök – Pulaski lengyel légiójába osztja be a magyar tisztet, aki a lovasság parancsnoka lesz. 1777-ben esik át Kováts az első tűzkeresztségen és amikor bebizonyította rátermettségét, feladatul kapja az amerikai lovasság megszervezését.

1779-ben a légió feladatul kapta a szorongatott Charleston felszabadítását. Az amerikai lovasság váratlan rohama letiporta az angolokat, de a győzelemért nagy árat kellett fizetni, a rohamot vezető Kováts ezredes holtan fordult le lováról.

Ő volt Magyarország hozzájárulása az amerikai demokráciához.

ESTERHÁZY PÁL

Herceg, tábornagy

1711 – 1762

1737-ben saját költségén huszárezredet állít fel, és annak élén vonul hadba a török ellen. 1743-ban tábornokká lépteti elő a császár, mert a jeges, zajló Dunán átúsztatott ezredével és a túlparton „biztonságban” alvó francia tábort szétverte, hadfelszerelésüket elzsákmányolta. 1744-ben altábornagy és az Aranygyapjas vitézek sorába vétetett fel. 1750-ben lovassági tábornok, majd katonai pályafutását tábornagyként fejezte be.

ESTERHÁZY JÓZSEF

Herceg, tábornagy

1682 – 1784

Papnak készült, majd katonaként Pálffy János grófhoz csatlakozott. 1706-ban Stahrenberg Guidó seregébe beosztva jelen volt a Rákóczi ellenes hadjáratban. 1708-ban könnyűlovassági ezredes, a trencsényi csatában majdnem kuruc fogságba esett. 1712-ben III. Károly koronázásán az ország zászlaját vitte. 1716-ban Pétervárad alatt tűntette ki magát, 1717-ben Újpalánkát a török ostrom alól hadicsellel felmentette. Az olasz hadjáratban megsebesül. 1733-ban Horvát és Dalmát bán. 1738-ban Boszniában már mint altábornagy harcol. 1741-ben országbíró. 1744-45-ben Trenkkel egyesülve Glatznál megveri a poroszokat. Sziléziába tábornagyként tevékenykedik, elfoglalja Nuestadt és Koselig várát.

ESTERHÁZY ANTAL

Herceg, altábornagy

1738 – 1794

Mint császári és királyi kamarás kezdte szolgálatát, ő alapította a híres felvidéki 34. Gyalogezredet. Ennek, mint ezredese több hadjáratban vett részt. 1780-ban tábornok, majd főudvarmester. Mint ilyen a Szent István Rend nagykeresztese, majd a rend kamarása. 1792-ben a Rajna melletti hadsereg egyik hadtestét vezette altábornagyként és kitüntette magát a neerwindeni ütközetben. Halála előtt a császári testőrség parancsnoka és az Aranygyapjú vitéze lett.

SZENTIVÁNY LÁSZLÓ

Ezredes

1717 – 1756

1733-tól gyalogos tiszt, Parma alatt megsebesült, 1737-ben a török háborúban többször kitűntette magát. 1741-ben kapitány, 1744-ben őrnagy. A hétéves háborúban a 37. Gyalogezred parancsnoka. Lobovitznál ezredével porosz hadtest ellen veszi fel a harcot és nem hátrálva, a hősi halálig kitart. Vitézségét a porosz vezérkari munkák is megemlítik. Neve a Bécsi Hadimúzeum hősöket tartalmazó márványtábláján aranybetűkkel szerepel.

ESTERHÁZY MIKLÓS

Herceg, tábornagy

1714 – 1790

A nemesi testőrség kapitánya, majd az osztrák örökösödési háborúban már ezredes. 1747-ben tábornok és hadtestparancsnok. 1768-ban tábornagy. Csapatai eredményes vezetéséért kétszer kapta meg a Mária Terézia Rendet. Fényűző életet élő nagyúr volt, ő építtette a fertődi kastélyt.

GYULAY SÁMUEL

Gróf, altábornagy

Fiatal tisztként részt vett Hadik berlini vállalkozásában, 1760-ban a híres Gyulai-gyalogezred tulajdonosa lett.Schweidnitz, Teplitz, Heyberg a legnevezetesebb csaták, amelyekben Gyulay ezredét vezényelte. Freybergnél súlyosan sebesülve, lovához kötöztette magát, úgy vezette ezredét, ezért Mária Terézia Rendet kapott. Tábornokként a székely határőrség megszervezése fűződik még nevéhez.

OCSKAY JÓZSEF

Báró, tábornok

1740 – 1805

18 éves korától 30 éven át a 2. Gyalogezred kötelékében szolgált. Hétéves, bajor háború, majd hadjárat Boszniába, ahol megveri Chyhaja pasa seregét. Merész harcvezetéséért Mária Terézia Rendet kap. A francia háborúban a Rajnai hadseregnél tábornok, kitűnt erélyes és eredményes működésével. Az osztrák seregek általános vereségének bűnbakjai közé őt is besorolták, és 1797-ben nyugdíjazták.

 Nagyapja Bethlen Gábor udvari papja volt. Alvinczy 15 éves korában önkéntes katona és 17 évesen már zászlós. A hétéves háborúban századparancsnok. Egy gránátos alegység élén és vitézségéért soron kívül őrnaggyá léptették elő. A bajor háborúban, csikorgó hidegben végrehajtott fantasztikus menet után elfoglalta Habelswerdt városát, foglyul ejtve Hessen Philiph herceg tábornagyot. Ezért megkapta a Mária Terézia Rendet és soron kívül, tábornokká léptették elő.

A török háborúban már hadtestparancsnok és altábornagy. Németalföldön 1792-ben a Neerwinden mellett vívott nagy csatában tanúsított vitéz magatartásáért Mária Terézia Rend parancsnoki keresztjét kapta meg.

A francia háborúban hadseregparancsnok és táborszernagy, a charleroi csata győztese. Ebben az ütközetben két lovat lőttek ki alóla. Eredményes hadvezetéséért 1796-ban Wurmster tábornagy Olaszországban megvert seregei élére állítják, hogy tegyen csodát. Bár sikerült kisebb harcászati sikereket elérnie, a szétzüllött csapatokkal Arcolenál és Rivolinál alulmarad Bonaparte tábornokkal szemben. Ekkor felmentik, de nagy tudását a császár nem nélkülözheti, tábornaggyá lépteti elő, s a hadseregszervezés nehéz feladatával bízza meg, aminek Alvinczy maradéktalanul eleget tett.

SPLÉNYI GÁBOR

Báró, altábornagy

1734 – 1818

A hétéves háborúban őrnagy, 1768-ban ezredes, 1773-ban tábornok. A török háború egyik hőse, a döntő adjui csata győztese. Ő alkalmazta először a gyalogság négyszögben való védekezését. Az adjui győzelem után Mária Terézia Renddel tüntették ki. 1788-ban Moldvában vezet sikeresen egy hadtestet. A francia háború kezdetén altábornagy és hadsereg parancsnok. 1795-ben Olmütz parancsnoka, majd nyugdíjazzák. Gyermekei közül Ferenc és Ignácz is elérte a tábornoki rendfokozatot.

DAVIDOVICH PÁL

Báró, táborszernagy

1737 – 1814

A hétéve háború befejezésekor már kapitány. A bajorországi hadműveletek során Sziléziában megkapja a Mária Terézia Rendet. II. József török háborúit ezredesként harcolja végig. 1788-ban ezredével kiragadja Sabácot a törökök kezéből. 1790-ben Német-alföldön tábornok, a francia háborúban altábornagy. Wurmster alárendeltségében egyedül az ő hadteste nem szenvedett vereséget, sőt sikerrel fedezte az osztrákok visszavonulását. Rivolinál magával Bonapartével méri össze fegyverét. 1809-ben mint táborszernagy szervezi a magyar nemesi felkelést, de idős kora miatt a hadműveletekben már nem vesz részt.

DUKA PÉTER

Báró, táborszernagy

1756 – 1822

A fiatal mérnöktiszt a török háború végén őrnagy, igazi képességei a francia háborúban bontakoztak ki. Mint műszaki tiszt 1793-ban felmérte és egyetlen rohammal bevette a franciák bevehetetlennek tartott erődítményét Famarst. Ezután minden jelentősebb vár megvívásánál kikérték szakértői véleményét. Maubeuge belga erősség bevételéért megkapta a Mária Terézia Rendet és az alezredesi kinevezést. 1795-ben Wurmster törzskarában ő a műszaki főnök és Mannheimnél aratott győzelem után ezredessé lép elő. Az 1799-i hadjáratban már Károly főherceg műszaki haditanácsadója. A hadjárat után tábornok, majd a magyarok közül elsőnek ő lesz altábornagyi ranggal az egész vezérkar főnöke. Az 1813-as hadjáratot táborszernagyként, mint Ferenc császár közvetlen tanácsadója szolgálta végig. Ilyen minőségben Napóleonnal is tárgyalt a fegyverszünetről.

SZEREDAY ANTAL

Báró, altábornagy

1744 – 1813

1761-ben mint hadapród szolgált a hadmérnöki karban, és 1790-ben tehetsége révén, már alezredes. 1793-ban a francia háborúk során ezredes lett és megkapta a Mária Terézia Rendet. Dicsőségének további állomásai Mainz védelme, majd Kehl megvívása. E két haditett tábornoki rangot és a Mária Terézia Rend parancsnoki keresztjét biztosította számára. Altábornagyként Csehország katonai parancsnoka lett.

LIPTHAY ANTAL

Altábornagy

1745 – 1800

Először testőrtiszt, majd a bajor és a török háborúkban már ezredparancsnok. 1788-ban Újpalánknál meghiúsítja a török hadsereg partraszállását, ezért Mária Terézia Rend a jutalma. A francia háborúban már tábornok. 1796-ban súlyosan megsebesül, 1799-ben, mint altábornagy harcol az itáliai fronton. A Verona melletti csatában hősi halált halt.

FÁBRI MIHÁLY

Altábornagy

1739 – 1809

A hétéves háborúban fiatal huszártisztként vitézkedett. A bajor csatatéren Trantenau mellett tüntette ki magát. 1784-ben lett ezredparancsnok és ezredes. 1788-ban Yassynál megveri Nasir pasa seregét, ezért Mária Terézia Rendet kap. 1789-ben tábornok és a török háborút altábornagyként fejezte be. 1809-ben még megszervezte a nemesi felkelést Napóleon ellen és a táborban éri a halál.

ALVINCZY JÓZSEF

Báró, tábornagy

1735 – 1810

KRAY PÁL

Báró, táborszernagy

1735 – 1804

18 éves korában lépett a 31. Gyalogezred kötelékébe, mint hadapród. A hétéves háborúban, több ütközetben kitűntette magát. 1784-ben, mint a 2. Székely határőrezred parancsnoka leverte Hóra és Kloska oláh rablógyilkos bandáját. Elismerésül ezredessé léptették elő.

A török háborúban hősiesen védte az erdélyi szorosokat, aztán Havasalföldre betörve elfoglalta Krajovát. Ezért megkapta a Mária Terézia Rend lovagkeresztjét és tábornok lett.

A francia háborúkban először Német-alföldön szolgált, több győzelméért megkapta a Mária Terézia Rend parancsnoki keresztjét.

1796-ban Würzburg mellett hadtestével a francia hadsereg oldalába irányított támadásával döntötte el a harcot. Altenkirchennél foglyul ejtette a súlyosan sebesült Moreau francia tábornokot, aki a táborban belehalt sérüléseibe. Holttestét Kray katonái tiszteletadással adták át a francia seregnek, amelynek vezére levélben köszönte meg a lovagias, bajtársias magatartást: „Ön nagylelkű viselkedésével Tábornok úr önmagát és azt a nemzetet tisztelte meg, amelyhez ön tartozik.” 1797-ben, amikor az osztrák vezérek sorra szenvedik vereségeiket, Kray foglyul ejti Ney tábornokot, Napóleon híres hadvezérét. Ez sem menti meg azonban az igazságtalan leváltástól- de Károly főherceg közbelépésére újra egy hadsereg élére kerül és altábornaggyá lép elő.

1798-ban, tíznapos hadjáratban bizonyította hadvezéri zsenialitását, sorra aratta győzelmeit és ezért táborszernagy lett. A császártól „Itália megmentője”, a franciáktól a „rettenetes Kray, a győzelem kedvelt fia” címet kapja.

A Novi mellett vívott véres ütközetben az orosz Szuvorov alárendeltségében tevékenykedett s a győztes csata után az öreg marsall személyesen gratulált neki.

Rajna vidékén állomásozó hadsereg főparancsnokaként vissza kellett vonulnia, mert Marengónál Napóleon tönkreverte a másik osztrák sereget. A visszavonulás miatt,- amelyről a híres Hoche francia tábornok úgy nyilatkozott, hogy a Kraynak több dicsőséget eredményezett, mint nekünk, az üldözőknek- az udvari íróasztal „hadvezérek” ismét leváltották.

Kray most már megelégelve az uralkodói ház hálátlanságát a magánéletbe vonult vissza. Ezt követően a császári seregek sorsa csak a megalázó vereség volt.

MÁRIÁSSY ANDRÁS

Báró, táborszernagy

1759 – 1846

16 évesen a bajor háborúban esett át a tűkeresztségen. A török háborúban kapitány, a francia háborúban vadászzászlóalj parancsnok és ezredes. A marengói csatában egész zászlóalja felmorzsolódott. 1805-ben a 60. Magyar gyalogezred parancsnoka. Az asperni helytállás után tábornok, Wagramnál ő fedezi az osztrák sereg visszavonulását. Ezért megkapja a Mária Terézia Rendet. A drezdai és a lipcsei nagy csatákban ismét kiemelkedő szerepet játszott, dandárja eredményes vezetésével. Drezdánál súlyosan megsebesült, de végig a csatatéren maradt, Lipcsénél, pedig a király a harcmezőn léptette elő, altábornaggyá. A háború után, mint táborszernagy szolgált és 1832-ben ment nyugállományba.

MARTONY KÁROLY

Tábornok

1783 – 1848

1804-ben hadnagy a hadmérnöki tisztikarban. 1809-ben a stájer hadszíntéren súlyosan megsebesül, de a napóleoni háborúkban Hüningen ostrománál tünteti ki magát. Ezután műszaki szabályzatokat szerkeszt, majd tanulmányokat ír. Az udvari haditanács 1833-ban megbízta a dél-tiroli híres Fransenfeste várának megépítésével. Martony mint a monarchia legkiválóbb műszaki ezredese vált ismertté. Feltalálta és kifejlesztette az első gázálarcot. 1845-ben János főherceg vezérkarában tábornoki ranggal műszaki főnök lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1848 februárjában tagjává választotta. A szabadságharc kitörése Brünnben érte, kardját azonnal felajánlotta a szent ügynek, de korai halála megfosztotta a honvédsereget értékes működésétől.

MARTONITZ ANDRÁS

Báró, táborszernagy

1768 – 1855

Mint fiatal hadmérnök tiszt Novi ostrománál kitűntette magát. 1790-ben Zettin ostrománál halált megvető bátorságáért megkapta a Mária Terézia Rend lovagkeresztjét. Piemontban vezérkari szolgálatot teljesített, majd az ő különítménye tartóztatta fel Augereau francia tábornok hadtestét. 1797-ben, mint őrnagy vett részt Ancona ostromában. 1805-ben ő vezette a tábori erődítmények kiépítését. 1808-ban, mint aknász ezredes az I. hadtest vezérkari főnöke lett. 1815-ben már, mint tábornok harcol egy dandár élén Murat ellen. A háborúk után altábornagy és testőrparancsnok lesz. 1841-ben táborszernagy és a Szent István Rend középkeresztjének tulajdonosa.

MECSÉRY DÁNIEL

Báró, altábornagy

1759 – 1823

A 3. Huszárezredben őrmesterként kezdte szolgálatát. 1792-től már tiszt, 1794-től, mint huszárkapitány Ottó altábornagy segédtisztje. Még ebben az évben 5000 francia dragonyos szétverésével, lövegek elfoglalásával és Chapuis francia tábornok foglyul ejtésével hívta fel magára a figyelmet. Mindezekért megkapta a Mária Terézia Rend lovagkeresztjét. 1798-ban már a 10. Huszárezred parancsnoka. Sorozatos harcászati sikerei alapján egy év múlva már tábornok. 1805-ben hadosztályparancsnok. Günzburgnál lovasaival kierőszakolja az egész osztrák hadsereg átkelését a Dunán. Ezért a Mária Terézia Rend parancsnoki keresztje a jutalma. Ulmnál biztosította Ferdinánd főherceg seregének visszavonulását, miközben ő tizennégy sebbel hanyatlott le lováról. 1809-ben felépülve, mint altábornagy vezette a győri csatában a magyar sereget. A sors iróniája, hogy a győzelemről, győzelemre haladó kitűnő lovas tábornok ilyen szomorú kudarccal volt kénytelen katonai pályafutását befejezni.

OTT KÁROLY

Báró, altábornagy

1738 – 1809

Mint fiatal tiszt végigharcolta a hétéves háború nevezetesebb csatáit. Kitüntette magát Liegnitz mellett.

1788-ban a törcsvári szoros védelmében tűnt ki. Mint lovasparancsnok vakmerő harcvezetésével hívta fel magára a figyelmet. A törököket Kalafatnál egy halálrohammal verte meg, amiért megkapta a Mária Terézia Rend lovagkeresztjét. A francia háborúban ismét a legjobbak között találjuk. 1793-ban vakmerő, de okos támadásokkal aratott szép győzelmeket. Németalföldön már tábornok és dandárparancsnok. 1796-ban Wurmster hadseregében Salo, majd Mantua mellett ért el szép sikereket és lett altábornagy. Hadosztályával 1799-ben Brescia melletti harcokban „bámulatra méltó vitézséggel vezette hadosztályát”. A Trebia folyó mellett Ott altábornagy hozta meg a döntést hadosztályának ügyes vezetésével. A Marengó melletti nagy csatában ismét vitézül harcolt, nem rajta múlott a balsiker, mint ezt a Mária Terézia Rend parancsnoki keresztje is bizonyítja. A nemesi felkelés megszervezése közben érte a halál.

MESKÓ JÓZSEF

Báró, altábornagy

1757 – 1815

A franciák elleni háborúk egyik legbátrabb tisztje, aki minden rendfokozatát a harctéren érdemelte ki.

1800-ban, mint a 7. Huszárezred őrnagya vakmerő lovascsínnyel elfoglalta Mont Cernis erődjét. Susánál ezredével megakadályozta Turreau francia tábornok hadtestének áttörését. Ezért a Mária Terézia Rend lovagkeresztjét kapta. 1808-ban tábornok s a szomorú győri csatában az ő dandárjának hősi áttörése az egyetlen fénypontja. Ezért Mária Terézia Rend parancsnoki keresztjét kapta. 1813-ban Drezdánál közelharcban súlyosan megsebesül, még előlép altábornaggyá, de sebeibe nemsokára belehalt.

HADIK KÁROLY

Gróf, altábornagy

1756 – 1800

A dicső apa méltó fia. 1788-as bajor háborúban, mint kapitány tüntette ki magát. A török háborúban, mint ezredes Laudon vezérkarában tevékenykedett. A francia hadjáratban az apja nevét viselő huszárezred parancsnoka. Ezredével vitézül és eredményesen harcolt, a Wattignies melletti nagy győzelemért megkapta a Mária Terézia Rendet és tábornokká lépett elő. A würtzburgi csatában dandárjának eredményes vezetéséért a Mária Terézia Rend parancsnoki keresztjével tüntették ki. 1797-ben altábornagy és hadtestparancsnok. Marengónál Napóleonnal méri össze fegyverét. A lángoló Marengó elleni vakmerő lovastámadásnál éri őt 44 évesen igazi katonaként a hősi halál. Korai halála egy fővezérnek született nagy katonától fosztotta meg a magyar nemzetet.

HERTELENDY GÁBOR

Altábornagy

1734 – 1826

Már 16 éves korában huszár, az 1789. évben vívott Kimpelungi csatáról küldött hadijelentés dícsérőleg említi Hertelendy huszárkapitány nevét. Elszász-Lotharingia csataterein vitézsége jutalmául őrnagy lett.

1797-ben Cassano mellett a franciák már-már megverték az osztrák hadsereget, amikor Hertelendy huszárjaival az ellenség hátába került és elfogta a francia vezérkart. Ezért megkapta a Mária Terézia Rend lovagkeresztjét. Hasonló vitézséggel küzdött a Trebia folyónál, majd Novinál, ahol megsebesült. Mint a 12. Huszárezred parancsnoka fedezte az ulmi visszavonulást. Később Austerlitz mellett vezette ezredét szokott vitézséggel. 1808-ban tábornokká lépett elő, a háború befejezése után Galíciában lett dandárparancsnok és 1814-ben altábornagyként ment nyugdíjba.

ANDRÁSSY JÁNOS

Tábornok

1759 – 1817

Pályafutását zászlósként a 3. Huszárezrednél kezdte, s itt érte el a kapitányi rangot. Vitézsége igazán Kray alatt bontakozott ki. 1797-ben őrnagy, 1799-ben alezredes és a Mária Terézia Rend lovagkeresztjének tulajdonosa. 1800-ban Braisach mellett magára vonta az egész francia haderőt s bár az egyenlőtlen harcban ezrede elpusztult, biztosította Gyulai tábornok hadtestének átkelését a Rajnán.

Mint ezredparancsnok többször fedezte az osztrákok visszavonulását. A háború utolsó szakaszában már, mint tábornok vezetett nagyobb lovas seregeket. Súlyos sebesülései miatt kénytelen volt idő előtt nyugállományba vonulni.

RAKOVSZKY MÁRTON

Báró, tábornok

1755 – 1816

A bajor örökösödési háborúban huszárhadnagy, aki merész portyázásokkal hívja fel magára a figyelmet. A Hóra-Kloska román rablóbandák szétverésében tanúsított vitézségéért főhadnagy, majd a török háborúkban már kapitány. A francia háborúban Bresciánál kivágta a bekerített magyar hadosztályt. Castelfranco mellett huszárjaival francia ágyúkat zsákmányolt. Az arcolei hídon szemben állt Bonaparte tábornokkal is. 1799-ben feltartóztatta az Addán átkelni akaró francia gyalogságot. A Novi-i csatában tanúsított hősiességéért megkapta a Mária Terézia Rend lovagkeresztjét. Marengó után őrnaggyá léptették elő. 1808-ban, mint ezredes Sandemierz megrohanásával vezette vitézül huszárjait. A háborúk utolsó szakaszait már tábornokként harcolta végig.

SZENTKERESZTHY ZSIGMOND

Báró, lovassági tábornok

1763 – 1823

Mint nemesi testőr szolgált Mária Teréziánál. Az ellenséggel a francia háborúk során került szembe. 1792-ben Condé mellett kiverte a francia gyalogságot egy erdőből, majd Aldenhoven körül huszárjaival legázolt két francia gyalogosokból alkotott négyszöget. Ugyanebben a csatában a visszavonuló ellenségtől négy löveget ragadott el. E hadisikerekhez a főparancsnok Coburg herceg személyesen gratulált és ezredessé léptette elő. 1795 őszén Szentkereszthy a visszavonuló franciákat üldözve lovasságával átúsztatott a Majnán és sok foglyot, ágyút, hadiszert zsákmányolt. 1796-ban Würtburgnál egy jóval erősebb francia dragonyos dandárnak ezredével bátran nekilovagolt és azt szétverte. Ezért a Mária Terézia Rend lovagkeresztjével tüntették ki. A francia háború végén már altábornagy, a békekötés után lovassági tábornokként Erdélyben magasabb lovaskötelék parancsnoka.

LUZSÉNSZKY FERENC

Báró, tábornok

1765 – 1831

A merész portyázások, törbecsalások mestere, a francia háborúk kezdetén kapitány. Marengónál tűnt ki először egy halálroham vezetésével. Ekkor a Mária Terézia Rend lovagkeresztje volt a jutalma. Ugyanilyen elszántan harcolt a Coldiero melletti ütközetben, ahol őrnagy lett. 1809-ben olasz földön hajtott végre vakmerő portyázásokat mélyen az ellenséges vonalak mögött. A sacilai győzelem után Károly főherceg maga nevezte ki ezredesnek. A szerencsétlen győri csatában az ő lovassága állt legtovább helyt. A háború után, mint tábornok a lovasság kiképzését vezette.

VÉCSEY ÁGOSTON

Gróf, lovassági tábornok

1776 – 1857

Apja Vécsey Sigbert oldalán már 14 évesen hadba vonult. A francia háborúk kezdetén főhadnagy. 1799-ben, mint kapitány századával heteken keresztül zaklatta Ferrino francia tábornok hadosztályát. Ugyanebben az évben huszárjaival kiszabadította a franciák fogságából gróf Esterházy ezredest.

1805-ben a szövetséges orosz csapatok Enns városát ürítették ki pánikszerűen, amikor Vécsey észrevette, hogy egy erős francia lovascsoport vágtat a városból kivezető híd elfoglalására. Vécsey ezredével habozás nélkül nekilovagolt a franciáknak és azokat szétugrasztva biztosította az orosz menekülést. Ezért a Mária Terézia Rend lovagkeresztjét kapta. Hírét Ferenc császár is ismerte, ezért Vécseyt és huszárezredét jelölte ki, hogy elkísérje őt Napóleonhoz. Az asperni csata után Károly főherceg a harcmezőn léptette elő Vécseyt a tábornokká. 1813-ban a Dráva völgyét tisztította meg a franciáktól. A nagy háború után a lovasság újjászervezését végezte, mint altábornagy. 1821-ben ismét hadra kelt és lovas hadosztályával elfoglalta a piemonti tartományt. 1840-ben, mint lovassági tábornok a testőrség főkapitánya lett. 81 éves korában halt meg Bécsben. Fia Vécsey Károly honvédtábornok, aradi vértanú

MÉSZÁROS JÁNOS

Altábornagy

1737 – 1801

A magyar huszár mintaképe a 8. Huszárezredben kezdte katonai szolgálatát. 1778-ban a török háborúban lett ezredes és ezredparancsnok. Foksanj mellett súlyos sebesülése ellenére is tovább vezette ezrede rohamát- a győzelemig. József császár a csata után személyesen gratulált és nevezte ki tábornokká. A francia háborúk folyamán sorozatosan, „hihetetlen bátorságról” tett tanúbizonyságot. A Font San Remi erőd lovassággal való elfoglalása híres haditett volt. Landau városáért vívott harcokban kapta meg a Mária Terézia Rend lovagkeresztjét. A Rajna vidéken az ő nevéhez fűződik a híres St. Cyr francia hadosztály szétverése. Tevékenysége jutalma a Mária Terézia Rend parancsnoki keresztje volt. Utolsó nevezetesebb haditettét már, mint altábornagy hajtotta végre, amikor 1796-ban Carea mellett szétverte Murat generális lovas dandárját. Betegségből kifolyólag halt meg.

ESTERHÁZY MIKLÓS

Herceg, táborszernagy

1765 – 1833

Fiatal tisztként részt vett II. József török háborúiban, nemesi testőr, majd huszárezred parancsnok. 1796-ban már táborszernagy. A művészetek igazi mecénása révén vált híressé. Napóleon őt akarta megnyerni a független Magyarország királyának.

PIACSEK KÁROLY

Tábornok

1749 – 1799

17 éves korától katona, a hétéves háborúban kapitány, a török hadjáratban őrnagyként vezette huszárjait. Jellemvonása a halálfélelmet nem ismerő bátorság és a vállalkozó szellem volt. 1788-ban 50 huszárral felderítette az orosz és az osztrák seregek egyesülését megakadályozni akaró török hadsereg helyzetét, sőt a törököket megzavarta úgy, hogy azok elhitték, már elkéstek és visszavonultak. Ezért megkapta a Mária Terézia Rend lovagkeresztjét. Az adjudi csatában foglyul ejtette a török fővezért.

A francia háborúban, mint ezredes ismét bátorságával tüntette ki magát. Mantua községnél a franciák foglyul ejtették, de még aznap éjjel megszökött. 1799-ben egy lovasdandárt vezetett már tábornokként. Az andelfingeni csatában 10 sebet kapott, Mecséry ezredes saját lovára emelte tábornokát, de már csak hősi halott tetemét menthette meg az ellenségtől.

RÉVAY ANTAL

Báró, tábornok

1753 – 1806

Katonai pályafutását a 6. Huszárezredben kezdte, a török háborúban vitézül harcolt, azt őrnagyként fejezte be. A francia háborúk kezdetén vakmerő portyázásokat hajtott végre huszárezrede élén. Minz, Giesen, Freidenbert egy-egy állomása Révay és huszárjai hősiességének.

1797-ben ezredes, és a Novi csatában kivívta magának a Mária Terézia Rend lovagkeresztjét. Ebben az ütközetben két francia tábornokot és 40 ágyút zsákmányolt. 1799-ben Pozolónál szétverte a francia lovasságot, majd 1800-ban Carosionál és Bochettánál tűnt ki fergeteges lovasrohamaival. A híres marengói csatában oly vitézül harcolt, hogy a vereség ellenére tábornokká léptették elő, de nagyobb egységeket nem vezethetett már, mert súlyos sérüléseibe belehalt.

GYULAI ALBERT

Gróf, altábornagy

1766 – 1835

Mint fiatal gyalogostiszt már kitűnt a törcsvári szoros védelménél. 1789-ben a 32. Gyalogezred századosaként Belgrád alatt megkapja a Mária Terézia Rend lovagkeresztjét. 1793-ban Tirlemont mellett gránátosaival éjjel megrohamozta és elfoglalta a francia állásokat. 1798-ban ezredesként a 48. Magyar gyalogezred parancsnoka lett. 1799-ben a Mognana melletti csatában súlyos sebet kap, sokáig élet és halál között lebeg, de erős szervezete győz. 1801-ben hátországi beosztást és tábornoki rangot kap. 1808-ban az olasz fronton ismét hadtestparancsnok. Monte Ceroni magaslatánál megveri a franciákat. Napóleon beavatkozása utáni általános vereségben csapataival utóvédként elkeseredett harcokat folytatott. 1815-ben János főherceg hadseregparancsnok helyettese.

BAKONYI IMRE

Báró, altábornagy

1768 – 1845

Mint zászlós Sabác ostrománál tűnt ki halált megvető bátorságával. Belgrád ostrománál elsőnek tört be az erődítménybe. A győzelem után Laudon tábornagy személyesen gratulált a fiatal hadnagynak. A francia háborúban szinte valamennyi nagyobb ütközetben részt vett. 1799-ben százados lesz. 1800-ban, mint zászlóaljparancsnok újra a fronton van. 1809-ben, mint a 39. Gyalogezred parancsnoka Neumark alatt gyalogságával megrohamozza a franciák egy lovascsapatát, és azt szétkergeti. Radetzky tábornok ezért ezredessé lépteti elő és megkapja a Mária Terézia Rend lovagkeresztjét. 1812-ben Napóleon szövetségében orosz földön harcol ezredével, s Borodinnál szuronyrohammal orosz ágyúkat foglal el. 1813-ban, mint egy gyalog dandár tábornoka, Lyonig tör előre. A háború után altábornagy és a komáromi vár parancsnoka. Ő építette ki ezt a bevehetetlen erődítményt.

MUNKÁCSY JÓZSEF

Tábornok

1753 – 1815

A 33. Gyalogezred tisztjeként, századosként fejezte be a török háborút. 1796-ban Kehl városának védői között volt, és amikor parancsnoka, az Orániai herceg alól kilőtték a lovat, ő mentette meg a rárohanó franciák elől. Egy másik támadásnál, pedig súlyos sebet kapott. A küzdelem befejezése után Mária Terézia Rend lovagkeresztjével lett felékesítve, 1800-ban már, mint alezredes tűntette ki magát Bondeno védelménél. Még ez évben ezredes és a 37. Gyalogezred parancsnoka. E kiváló ezreddel harcolta végig a francia háborúk sorát. 1809-ben tábornokként súlyosan megsebesül és Gyulafehérvár, katonai parancsnokaként fejezi be pályafutását.

HORVÁTH ANTAL

Báró, ezredes

1773 – 1812

A francia háborúk kezdetén sokszor találkozunk a hadijelentésekben a 4. Huszárezred fiatal főhadnagyának nevével. A portyázó hadviselés mestere 1803-ban megkapta a Mária Terézia Rend lovagkeresztjét. Az orosz hadjáratban Ferdinánd főherceg szárnysegédeként vett részt. A Berezina mellett a huszárok meghátráltak egy kozák roham előtt. A francia vezérkar tisztjei kérdően néztek Ferdinánd főhercegre, akinek kíséretéből Horváth ezredes kivágtatott, a huszárok sorait rendezte és egy mindent elsöprő rohammal szétszórta a kozákokat.

A gyönyörű roham közben azonban Horváth több golyótól találva holtan zuhant le lováról.

LAKOS LAJOS

Báró, tábornok

1774 – 1843

1793-tól a Monarchia valamennyi háborújában részt vett. Csapat és harctéri szolgálat után Gyulay altábornagy IX. hadtestének vezérkari századosa lett. E minőségben látta el, hogy a Saciléba vezető út mentén haladó gyalogzászlóalj a francia kartácstűztől megzavarodva megállt. A helyszínre vágtatva rendezte a zászlóalj sorait, és személyesen vezette őket rohamra, amelynek eredményeként 11 ágyút és 19 lőszeres kocsit zsákmányolt. Ezért megkapta a Mária Terézia Rend lovagkeresztjét. A drezdai csatában lova maga alá temette s mindkét lába eltörött. 1814-ben, mint kitűnő vezérkari tiszt Ausztria és Tirol katonai térképét ő készítette el. 1829-ben, mint ezredes a 2. Székely határőrezred parancsnoka lett, majd tábornokként az eszéki vár parancsnoka. Itt érte őt a hősi halál 1843. június 28-án. Tollából sok hadtörténeti írás jelent meg és a Magyar Tudományos Akadémia is tagjai, közé választotta.

NESZMÉRY FERENC

Báró, ezredes

1747 – 1818

Harctéri szolgálata II. József török háborújának idejére esik. A balkáni hadszíntér valamennyi hadműveletében részt vett és a vitézi tettek gazdag sorozata tanúsítja katonai kiválóságát. 1788-ban Novi ostrománál megkapja a Mária Terézia Rend lovagkeresztjét. Mint a 2. gyalogezred parancsnoka ment nyugdíjba 1791-ben.

FEDÁK MIHÁLY

Ezredes

1749 – 1814

A „Tarvisi hős” közlegényi sorból küzdötte fel magát. Belgrád ostrománál egy spáhi lovas dandár tört ki az erődítményből és zavart okozott az ostromlók körében. Laudon tábornagy a közelben várakozó Fedák őrnagyhoz fordult. „Látja az ellenséget? Kergesse vissza!” Fedák huszárjaival villámgyorsan lecsapott s a szétugrasztott ellenség nyomában a várba is betört.

A francia háborúban már a 9. Huszárezred parancsnoka. 1797-ben Tarvisnál Masséna visszavette Károly főherceg csapatait, aki Fedák huszárjaitól kísérve utolsónak hagyta el a harcteret. Ekkor egy francia dragonyos ezred rohanta meg őket, Károly alól kilőtték a lovát. Fedák ezredes azonnal átadta az övét, s míg a főherceg kivágta magát, addig ő tizedmagával feltartotta az ellenséget. Öt súlyos sebből vérezve került fogságba, ahonnan Károly kiváltotta. Hazatérése után megkapta a Mária Terézia Rend lovagkeresztjét, de súlyos sérülései miatt harctéri szolgálatra már alkalmatlanná vált.

DÉVAY PÁL

Báró, altábornagy

1735 – 1800

Fiatal tisztként vett részt a kolini csatában, ahol kilőtték alóla a lovat. Hadikkal, majd később Lacyval részt vett Berlin megsarcolásában. Kitűnt Olmütz ostrománál, majd megsebesült Torgau alatt. Az első koalíciós háborúban kapitány Longwy elfoglalásánál, Valmy után ő fedezi a visszavonulást. A szerencsétlen jemappesi ütközetben, mint utóvéd tartóztatta fel az üldöző franciákat. Nagy szerepe volt az Aldenhoven mellett kivívott diadalban, ahol őrnagy lett. Több németalföldi város bevétele után alezredes, a Neerwindeni híres lovasroham után ezredes. Portyázás során megszállja Brüsszelt és a császár hűségére, felesketi. Départementdu Nordnál szétveri a franciák felszabadító seregét. Tournay mellett megveri a híres Pichegru tábornokot, ezért Ferenc császár a harctéren tábornokká nevezi ki és megkapja a Mária Terézia Rend lovagkeresztjét.

Kiváló hadvezéri képességeit bizonyítja, hogy Pfalzban legyőzi Saint-Cyr, a Rajnánál pedig, Moreau francia tábornok seregeit.

SIMONYI JÓZSEF

Báró, ezredes

1771 – 1832

Jókai a „legvitézebb huszárnak” nevezte, legendás bátorsága, hősiessége és rejtélyes halála mindmáig szóbeszéd tárgya.

Báró vitézvári Simonyi József a Hessen-Homburgi huszárezred parancsnoka, vagy ahogyan a világ megismerte Simonyi óbester, egyszerű emberek gyermekeként jött a világra. 1787-ben Belgrád ostrománál felhívta magára a figyelmet. Nem volt képzett stratéga, rangot és elismerést inkább személyes merészségével, huszáros lendületével, gyors elhatározásaival szerzett magának.

Simonyi óbester (akkor még csak őrmester) képességeit elsősorban a napóleoni háborúk idején kamatoztatta. 1800. december elsején szakaszával – 30 fő – Langenfeldnél fölállított 320 fős francia előőrs mögé húzódott, majd hirtelen rajtuk ütve foglyul ejtette őket. Ezért tiszti rendfokozatot, a Mária Terézia Rend lovagkeresztjét és a vele járó bárói rangot kapott. 1804-ben már századparancsnok és kapitány, az asperni ütközet után őrnaggyá emelték. A wagrami csatában Simonyi azt a feladatot kapta, hogy tartóztassa fel az előrenyomuló franciákat, fedezve a menekülő osztrákokat. A huszárőrnagy a Thaya folyó hídján össztűzzel fogadta az ellenséget: ezek azt hitték, hogy jelentős erők állnak előttük, így visszahúzódtak. Ezzel biztosította a visszavonulást a végsőkig kitartva, majd a hidat felgyújtva utolsónak kelt át rajta.

A „Népek csatájában” lovasroham közben golyótól megsebesül, de végig ezrede élén marad. Az ütközet után Ferenc császár a harcmezőn lépteti elő ezredessé és a jelenlévő uralkodóktól, az alábbi kitüntetéseket kapja: Arany vitézségi érem, Lipót Rend, a porosz Pour Le Mérité Rend és a porosz Vaskereszt, az orosz Szent György Rend, a bajor Szent Hubertus Rend és a Zahringeni Oroszlán Rend a kardokkal.

Legnagyobb hőstettét Simonyi már ezredesként Lyon elfoglalásával hajtotta végre. 1814 telén huszár ezredével átvágott a zajló Rhone folyón miközben az ellenség a híd elrombolásával bajlódott.

A béke azonban nem kedvezett a vitéz huszár ezredesnek, aki politikai ambíciókat kezdett melengetni s ezt a császári udvar nem nézte jó szemmel. Mintegy figyelmeztetésül a magyar reformerek felé, ügyesen felnagyított vádak alapján könyörtelenül lesújtott a magyar jelképnek számító huszártisztre. Lefokozták, kitüntetéseitől megfosztották és az Aradi vár börtönébe zárták.

Ez volt a Habsburgok hálája, mivel nem volt már szükség a legvitézebb huszár kardjára.

Simonyi óbestert megölhették, de a történelem kerekét nem lehetett megállítani és a legendás hőst nem lehetett a históriák arany lapjairól kitörölni.

FRIMONT JÁNOS

Gróf, lovassági tábornok

1750 – 1831

1776-ban kezdte katonai pályafutását, és vitézségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy főhadnagyként nyerte el a Mária Terézia Rend lovagkeresztjét. Pályája töretlenül ívelt felfelé, a franciák is megismerték és becsülték, mint bátor ellenfelet. 1806-ban a 9. Huszárezred parancsnoka és ezredes. 1809-ben az osztrák hadak sorozatos vereségei ellenére is megkapja a Mária Terézia Rend parancsnoki keresztjét. 1812-ben Napóleon szövetségében az orosz hadjáratban tábornokként ő vezeti a magyar lovasságot. Érdemei elismeréseként a Lipót Rend Nagykeresztjével tüntetik ki.

1815-ben, Olaszországban lovassági tábornokként hadseregparancsnok és megveri Murat nápolyi király seregét. Jutalma a Vaskorona Rend első osztálya. Ferdinánd Szicília királya az „antrodocoi herceg” címet adományozta neki.

SZENTIVÁNY KÁROLY

Ezredes

1765 – 1838

A tizenkét hadjáratban harcoló ezredes a magyar ezredparancsnok mintaképe. A török háborúban zászlósból főhadnaggyá léptetik elő. Az olasz hadszíntéren szinte mindenhol kitűntette magát. 1814-ben ezrede élén – a 19. Gyalogezred – a Lipcsei csatában fontos szerepet játszott. Lyon birtokáért vívott harcokban kivívta a Mária Terézia Rend lovagkeresztjét.

PAULINYI MIHÁLY

Alezredes

1770 – 1836

36 éves szolgálata során 200 ütközetben vett részt, mindvégig az 1. Huszárezred kötelékében. Közhuszárból emelkedett főtiszti rendfokozatba és elnyerte a Mária Terézia Rend lovagkeresztjét is.

Különösen az 1812. évi orosz háborúban tüntette ki magát, ahol merész rédjével a Bugtól a Minskig lovagolt, több folyón átúsztatva, számtalan fontos tiszti foglyot ejtve.

KROPFREITER JÁNOS

Zászlós

1813-ban Zára várának elfoglalásakor, mint köztüzér 27 napon át kedvezőtlen terepen és időjárásban harcolt és üteget irányított elesett tisztje helyett, ezzel jelentősen hozzájárult a stratégiai szempontból fontos vár elfoglalásához. Hőstettéért, a rend történetében egyetlen esetben, mint legénységi rendfokozatú megkapta a Mária Terézia Rend lovagkeresztjét, ezt követőleg előléptették tisztnek.

GYULAY IGNÁCZ

Gróf, táborszernagy

1763 – 1831

1781-ben lépett a hadsereg kötelékébe, a török háborúban (1788) őrnagy. A francia hadjárat kezdetén önkéntes csapatai élén ezredesként küzd, 1793-ban Merzweilernél végrehajtott nagyszerű védekezéséért a Mária Terézia Rend lovagkeresztjét, a második koalíciós háborúban pedig, a Gundelfingennél elért diadalért a Mária Terézia Rend parancsnoki keresztjét kapta meg.

1806-ban tábornok és horvát bán. 1813-ban altábornagyként Bécs város parancsnoka. 1815-ben hadseregparancsnokként vett részt a drezdai, majd a lipcsei csatában. Csapatai eredményes vezetéséért a Lipót Rend Nagykeresztjét kapja. 1830-ban aranygyapjas vitézként táborszernagy és az Udvari Haditanács elnöke.

SZTÁRAY ANTAL

Gróf, táborszernagy

1740 – 1808

1759-ben zászlós, végig küzdötte a hétéves, a bajor örökösödési, a török és francia háborúkat. 1789-ben ezredesként beveszi Sabácot és ezért, a Mária Terézia Rend lovagkeresztjét kapja. 1796-ban Würzburgnál a rend parancsnoki keresztjét érdemelte ki.

Az itáliai hadszíntéren tábornokként, majd altábornagyként egy hadtestet vezényel és több harcászati sikert ér el Napóleon alvezéreivel szemben. Táborszernagyként az ausztriai tartalékhadsereg parancsnoka. Laudon iskolájából való kitűnő tiszt. A Máltai lovagrend tagja.

PLACHEL ANTAL

Alezredes

A Pécsett született tiszt csodálatos fegyvertényeket vitt véghez és a császári-királyi hadsereg egyik legvitézebb katonája volt. Tizenkétszer sebesült meg, maga 31 ellenséget vágott le, bátor és fortélyos vezetése folytán több ezer ellenséges katonát elfogott, illetve 3400 sajátot az ellenség fogságából kimentett.

Altisztként arany vitézségi érmet, tisztként Mária Terézia lovagkeresztet nyert.

ROSTÁS PÁL

Közhuszár

? – 1813

Mint az 5. Huszárezred felderítője ötödmagával 1813-ban Wippachnál az előrenyomuló francia hadtest elővédjére bukkant. Huszárjait a hírrel azonnal hátraküldte, ő maga pedig, egyedül felvette a harcot, hogy ezrede időt nyerjen. A negyedóráig tartó egyenlőtlen küzdelem után 30 golyóval testében hősi halált halt. A küzdelmet végignéző wippachi polgárok temették el és síremléket állítottak neki, amelyen „magyar Leonidas”-ként van a neve feltüntetve.

GULYÁS SÁNDOR

Közhuszár

1763 – 1830

A Würtenberg huszárezred katonája, akinek képét ezrede történetében is megörökítették a magyar huszár dicsőségének hirdetésére.

Végigverekedte a bajor, a németalföldi, majd a francia háborúkat. Több mint 30 ütközetben vett részt. 1794-ben megsebesült és Ezüst Vitézségi Érmet kapott. 1809-ben az asperni csatában kétszer megszúrták, és ötször megvágták. Ugyanekkor Arany Vitézségi Érmet kapott. 45 éven át, szolgált ténylegesen.

SZÁLLÓ MIHÁLY

Őrmester

A Székely huszárezred altisztje 1793-ban Wanzenaunál az ellenségtől körülzárt századparancsnokát kivágta a franciák gyűrűjéből, majd egy veszélyes helyről tüzelő francia ágyús ütegre rontott, személyzetét összevágta és a harcban megsebesült huszár bajtársát lovára emelve, a megdöbbent ellenség szemeláttára megmentette. Arany Vitézségi Érmet kapott.

POLECSINYI JÓZSEF

Őrvezető

A 2. Gyalogezredbeli altiszt 1799-ben Mannheimnél az erőd vizesárkán át behatolt a sáncok közé, ott két fogatolt ágyút és lőszerkocsit elfoglalt. Bár közben lövést kapott, zsákmányát mégis elhozta. A kötözőhelyen kérte, hogy sebét csak futólag kössék be és a golyót, csak csata után vegyék ki; azzal visszament a harcba, egy francia tábornokot és a kíséretében lévő három tisztet elfogott. Arany Vitézségi Érmet kapott.

LÁSZLÓ MÁRTON

Közhuszár

Az 1812. évi orosz hadjáratban a gorodecnai lovas ütközetben Hessen Homburg ezredes lova egy kozák fegyverétől találva összeesett, maga alá temetve lovasát. A földön fekvő ezredparancsnokra három kozák is rárontott, amikor László huszár ott termett, a kozákokat megfutamította és átadta ezredesének saját lovát. Az ezredes ezután újra rohamra vitte huszárjait és kivívta a győzelmet. László Márton Arany Vitézségi Érmet kapott.

KORDÁS MIHÁLY

Őrmester

1813-ban, a drezdai csatában Meskó altábornagy könnyű hadosztályát a franciák megrohanták, és zászlóját elragadták. A 12. Huszárezredbeli Kordás egy svadron lovassal a zászlót nemcsak visszaszerezte, de a franciákat visszavonulásra is késztette. Ugyanebben az ütközetben megtámadott egy francia üteget, az ágyúkat elfoglalta és a csata végéig meg is tartotta. Jutalma Arany Vitézségi Érem lett.

VARGA SÁNDOR

Közhuszár

1814-ben Macon mellett nézett egymással farkasszemet a magyar és francia lovasság. Az 1. Császár-huszárezredbeli Varga engedély nélkül kiugratott a sorból, villámgyorsan a francia vértesek parancsnokának rontott és egyetlen kardcsapással megölte. Lovát kantárszíjon vezetve saját kötelékébe tért vissza. A zsákmányolt pompás francia mént parancsnokának ajándékozta.

Varga Arany Vitézségi Érmet kapott.

SZABÓ JÓZSEF

Gyalogos

1814-ben St. Amour községnél a franciák rajtaütöttek a 19. Gyalogezreden, amelynek katonái az üldöző franciák elől futásban kerestek menedéket. Szabó közlegény visszafordult és az üldöző boly élén lovagoló francia tábornokot leszúrta, hadsegédét elfogta. Az ezred erre megállt, ellentámadásba ment át és a falut visszafoglalta.

SKULTÉTY LÁSZLÓ

Kornétás

1738 – 1832

A „világ legöregebb katonája” a Hadik huszárezredben szolgált. Már 1789-ben kitűnt. Részt vett Hadik berlini portyázásában, majd ezt követően minden hadszíntéren megfordult. Küzdött Itáliában, Napóleonnal eljutott Moszkváig, majd a „népek csatájában” emelte magasra az ezred zászlaját. Az ellenség előtt rettenhetetlen és kiváló vitéz volt. A hadseregben a katonai erény mintaképe volt. 81 évig szolgált és 92 éves korában halt meg Ujaradon. Sírja fölé a város lakossága díszes emlékművet emeltetett.

SZÉCHENYI ISTVÁN

Gróf, kapitány

1791 – 1860

A „legnagyobb magyar” nem, mint katona vonult be népünk történelmébe, de nélküle nem képzelhető el a magyar hősök csarnoka. Ugyanakkor, mint tényleges huszár kapitány 1813-ban a „népek csatájának” előestéjén, veszélyes körülmények között, az ellenség területén át, esős éjszakában lovagolva Blücher porosz hadvezérnek kézbesített futárként támadási parancsot, majd a franciák vonalain újra átlovagolva Bernadotte svéd trónörököst kereste fel hasonló céllal. Ennek a merész lovaglásnak és kiváló katonai cselekménynek világtörténeti jelentősége volt.

KOSSUTH LAJOS

Magyarország kormányzója

1802 – 1894

Nincs a magyar történelemnek még egy alakja, aki mélyebb, legendásabb emléket jelentene az egész magyar nemzet számára. Neve a magyar szabadság szimbóluma, a közvetlen szeretettel és odaadó rajongással körülvett „Kossuth apánk”.

Zempléni kisnemes családból született, ügyvédként kezdte pályafutását, amely a politikai élet színpadára vitte. Országgyűlési tudósításokat ír, barátságba kerül a reformkor vezéreivel. Az udvar felfigyel tevékenységére, és jogellenesen börtönbe záratja. A közhangulat nyomására azonban amnesztiát kap.

Kossuth szuggesztív, vonzó külsejű ember, páratlan szónok, aki az érzelmi és értelmi érvek keverésének mestere, vakmerő, forrongó temperamentum, osztályának, a harmadik rendnek minden kiváló tulajdonságával.

Szabadulása után az ellenzék vezére, az ifjúság példaképe, a reakció rettegett ellenfele.

1848 tavaszán, Kossuth március 3-i új alkotmányt követelő beszéde indította meg a hullámot, amely március 15-ével érte el a tetőpontját. A király kénytelen volt kinevezni az új felelős magyar minisztériumot, Kossuthnak a pénzügyi tárcát juttatva, hogy háttérbe szorítsák. Az eseményeket azonban nem lehetett megállítani. Az udvar árulása és nemzetiségiek orvtámadása Kossuth mögött egyesítette a nemzetet. Híres beszéde után az országgyűlés egy emberként szavazta meg a 200 ezer honvédújoncot. Kossuth toborzó körútja diadalmenet volt és nyomába szinte a földből nőtt ki a magyar honvédsereg. A szeptemberben megalakult Honvédelmi Bizottmány elnöke Kossuth lett. 1849 áprilisában a nemzetgyűlés kimondotta a Habsburg-ház trónfosztását, és Kossuthot tette meg Magyarország kormányzójának.

Azonban elkövetkezett Világos és Kossuthnak menekülnie kellett. Számkivetésének első évei diadalmenethez voltak hasonlóak s személyében a magyar ügyet ünnepelték világszerte.

Kossuth emberi nagyságát az emigráció szomorú tűzpróbája még időtállóbbá tette. Ugyanolyan égő részvétellel kísérte Magyarország sorsát, s torinói magányából több távlattal tudta megítélni a történtek jelentőségét, a jövő útját. A kiegyezést mindvégig a legélesebben ellenezte. Torinói otthona a nemzet búcsújáróhelye lett, személye még életében legendává változott.

1894-ben bekövetkezett halála a nemzet gyásza volt, s hamvait diadalmenetben hozták haza, ahová életében vissza nem juthatott.

Kossuth a magyar szabadságnak, a nemzet politikai érettségre-jutásának legnagyobb példája.

GÖRGEY ARTUR

Altábornagy

1818 – 1916

Hős vagy áruló? Ki volt ez a férfi, aki egyéniségének erejével és tetteivel máig sem csituló viharokat támasztott, s akihez csak kétfajta módon lehet visszanyúlni: istenítéssel vagy gyűlölettel.

Minden bizonnyal a magyar történelemnek Hunyadi János és Zrínyi Miklós mellett a legragyogóbb tehetségű katonája, egy napóleoni adottságú hadvezér.

Még utolsó, legvitatottabb tette, a világosi fegyverletétel is hadvezéri erényekről tanúskodik. Serege nem széledt szét, mint a többieké, ehelyett a tragikumában is fegyelmezett világosi megadás következett, mintegy összefoglalásaként és jelképeként annak, hogy a magyar szabadságharc nem szedett-vedett rebellió volt, hanem egy nemzet tudatos és méltósággal teli harca függetlenségéért. Görgey becsületesen fejezte be a harcot. Serege nem züllött szét, de pusztán a patetikusabb pózok kedvéért nem ment vágóhídra sem.

Önmagának nem kért kegyelmet, sajnos bízott az oroszban és nem láthatta előre a paranoid osztrák dühöt…

Szegény nemesi családból származott, 1842-ben nemesi testőr Bécsben, ő azonban a vegyészettel foglalkozik szívesebben. Kilép a hadseregből és sikeresen vegyészkedik: felfedezi a laurilsavat.

1848-ban nagy lelkesedéssel fogadja a márciusi forradalom hírét, Pestre utazik és felajánlja szolgálatait. Mint nemzetőr tiszt akasztatja fel Jellasics kémjét, Zichy Ödön grófot. 48 szereplői közül senki sem csapta be olyan csattanósan maga mögött az ajtót, mint éppen Görgey. Ez a kérlelhetetlenség, no meg az ozorai győzelem hívta fel Kossuth figyelmét a fiatal tisztre, akit 30 éves korában tábornokká nevez ki.

Görgey, mint felelős személyiség, mint a honvédsereg fővezére politikai tényező lett. Ebben a minőségében nem osztozott Széchenyi nemzethalál víziójában, de nem tudott azonosulni Kossuth realitásokat figyelmen kívül hagyó optimizmusával sem. A reális lehetőség Görgey szerint csak a sikeres katonai védekezés által a Habsburgokra kényszerített kompromisszum lehetett. Innen a váci nyilatkozat Kossuthal szembeszegülő hangvétele, s ezzel okolható a függetlenségi nyilatkozat időzítésének kritikája is.

Görgey emberfeletti elszántsággal igyekezett felnőni a vállalt feladatok nagyságához, de vegyészi hasonlattal élve, a legnagyobb kísérletsorozat sem igazolta a kiindulópontként felvett hipotézist, a független Magyarország lehetőségét – összetörte lombikjait, és mint megvalósíthatatlant elvetette magát a hipotézist is.

Szembenézett azzal is, hogy a legendában Kossuthé a fényesebb szerep, neki pedig, a luciferi maszk jutott. De nem cselekedhetett másként…

A Görgey tragédia, a magyarság tragikuma.

„Magányos bérc a zugó rengetegben…

így állt soká… Keményen… Egymaga…

Villám, ha dúlt a vádló fellegekben,

Dacolva fénylett büszke homloka.

Mélyébe szikla, cserfalomb a vállán…

Álmodta szentül maga igazát –

Míg lassan – lassan szín valóra válván,

Örök borostyán font rá koronát…”

BATTHYÁNY LAJOS

Gróf, miniszterelnök

1806 – 1849

Nemzeti hősünk nem katonaként került be a magyar nép pantheonjába, hiszen politikus volt, mégpedig a legnagyobbak közül. Azonban mint a független, felelős magyar minisztérium elnöke, megszervezte a nemzetőrséget, majd a honvéd zászlóaljakat.

A Habsburgok gyáva és aljas bosszúja reá is lesújtott, agyonlövették. De vértanú emléke, míg magyar lesz a földön, örökké élni fog.

ASCHERMANN FERENC

Tábornok

1821 – 1893

1846-ban hadnagy a 2. Huszárezredben, 1848 májusától részt vesz a délvidéki harcokban. Mint vezérkari százados a Bánáti Hadtestnél szolgál. 1849-ben őrnagy a III. hadtest segédtisztje. Mint ilyen 3. osztályú érdemjelet kap. Ezredesként Komárom városparancsnoka, ebben a minőségben Klapka, 2. osztályú érdemjellel tünteti ki. A kiegyezés után aktivizálják, az újjászervezett magyar honvédség tábornoka lesz.

AULICH LAJOS

Tábornok

1793 – 1849

A 2. Gyalogezred alezredeseként csatlakozik a honvédsereghez. Júliustól részt vesz és kitűnik a délvidéki harcokban. Előbb ezred, majd hadosztályparancsnok. 49. februártól a II. hadtest parancsnoka, tábornok. A tavaszi hadjárat egyik hőse, ennek során 2. illetve 3. osztályú érdem díszjelet kap.

Júliustól a szabadságharc utolsó hadügyminisztere. Aradi vértanúnk.

ASBÓTH SÁNDOR

Altábornagy

1811 – 1868